Külső befolyásoktól mentesen, illetéktelen érdekek nélkül kell a közpénzeket szétosztani, odaítélni. Erről Varju László beszélt szerdán (november 7.) az Országgyűlésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat általános vitájában.
“A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvényjavaslat elfogadásával nem pályázhatna, támogatásban nem részesülhetne állami vezető, a regionális fejlesztési tanács elnöke, fejlesztési ügynökség vezetője, döntéselőkészítésben közreműködő, illetve maga a döntéshozó sem. Az érintettek hozzátartozói és gazdasági érdekeltségei is a kizárt körbe tartoznának” – hangsúlyozta a szocialisták frakcióvezető-helyettese.
Mint mondta, öt évre kizárnák a közpénzekből kapható támogatások köréből azokat a szervezeteket és alapítványokat, amelyek valamely párttal együttműködési megállapodást kötöttek, közös jelöltet állítottak, vagy amelyek képviseleti szervében valamely párt országgyűlési, önkormányzati vagy európai parlamenti képviselői vesznek részt.
Varju László a javaslat témájáról folyó ötpárti egyeztetés folytatását szorgalmazta. Kérte azt is, hogy az általános vita ne záruljon le, mert akkor még lehetséges módosító indítványok benyújtása.
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) a törvényjavaslat lényegét úgy foglalta össze: az a cél, hogy még a gyanú árnyéka se vetődhessen a támogatások odaítélésében részt vevő személyekre és a támogatásban részesülő civil szervezetekre.
A képviselő, aki maga is részt vett a javaslat kidolgozásában, a nyilvánosságot és az összeférhetetlenséget nevezte a célt megvalósító két eszköznek. Hozzátette: nem részesülhetne közpénzekből nyújtható támogatásban az a civil szervezet, amelyik pártkampányt folytat, vagy párttal közös jelöltet állít.
Végül elmondta: jelentős szigorítás lenne, ha a javaslat összeférhetetlenségre vonatkozó főszabályát kiterjesztenék a Nemzeti Civil Alapprogramra.
A fideszes Nógrádi Zoltán úgy értékelte az előterjesztést, hogy “mély koherenciazavart” tartalmaz. A tét több százmilliárd forint fejlesztési pénz szétosztása – mondta.
“Ez a javaslat a korrupciót nem zárja ki, csak szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg” – foglalta össze véleményét Nógrádi Zoltán megjegyezve azt is, hogy az előterjesztés nyitva hagy bizonyos kiskapukat.
A Fidesz képviselője szerint a törvényjavaslat célja jó, de inkoherens az előterjesztés, és korábban létrehozott intézményeket “nagyon komolyan nyakon vág”.
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Varju Lászlóhoz hasonlóan az ötpárti egyeztetés folytatását tartotta szükségesnek. Úgy fogalmazott: van esély arra, hogy jó törvény szülessen.
A demokrata fórum képviselőjeként felszólaló Pettkó András azt mondta: hat pontból álló módosító javaslatot nyújtanak be az előterjesztéshez.
“Készek vagyunk arra, hogy a végszavazásnál az igen gombot nyomjuk meg” – mondta.
Pettkó András (MDF) hosszas vitába bonyolódott Gusztos Péter szabad demokrata képviselővel, mivel olyan javaslatot terjesztett elő, hogy a civil szervezeteket és alapítványokat nyilvánítsák megszűntnek abban az esetben, ha egy évig nem ült össze legfőbb döntéshozatali fórumuk.
A képviselő álláspontja szerint ezzel el lehet kerülni a pénzekkel való visszaélés lehetőségét.
Pettkó András nagy pozitívumnak nevezte, hogy 73-74 ezer civil tömörülés, illetve alapítvány működik az országban, amelyekből 40-45 ezer szolgáltat évente adatokat a Központi Statisztikai Hivatalnak.
Úgy értékelte, hogy javaslata elfogadása esetén három-ötezer szűnne meg gyakorlatban nem működő szervezetek közül.
Gusztos Péter értetlenségét fejezte ki a javaslat tartalma miatt, mivel álláspontja szerint senkit nem zavarnak ezek a tetszhalott szervezetek, visszaélésre pedig nincs lehetőségük. Hozzáfűzte: a mai gyakorlatban is létezik már megoldás. Példaként saját esetét említette, amikor már évek óta nem volt egy korábban általa vezetett öregdiák egyesület vezetője és továbbra is kapta a beszámolási felszólításokat az APEH-től, majd végül az ügyészség megszüntette a már nem létező tömörülést.
Gusztos Péter véleménye szerint olyan módosítás is elképzelhető, hogy a civil szervezeteknek ne kelljen ilyen sokszor és gyakran feleslegesen beszámolókat írniuk az APEH-nek.
Pettkó András vitába szállt Gusztos Péterrel, hangsúlyozva, hogy javaslata a rendteremtést szolgálja, de abban kész a kompromisszumra abban, hogy az említett egyéves időhatárt megemeljék.
Ékes József (Fidesz) szerint Skandináviában már vannak megvalósítható, pozitív példák arra, hogy miként lehet kizárni a politikát az uniós pályázatokból, hogy a folyamat kizárólag szakmai és civil alapon történjen.
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) az előterjesztők nevében javasolta, hogy ne zárják le a vitát, amelyet csütörtöki ülésén a házbizottság újbóli megnyitásra javasol.
Némi közös házszabály-értelmezés után az elnöklő Áder János az ülésnap végéig elnapolta a vitát.