Magyarország számára a nemzetközi szerződések teszik szükségessé az iparjogvédelmi törvények módosítását, amelyek eredményeképpen a bevezetendő változások főként a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyfelei számára előnyösek – mondta az igazságügyi és rendészeti miniszter kedden (november 6.) a parlamentben, az iparjogvédelmi törvények általános vitájában.
Takács Albert elmondta: az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE) és a Szabadalmi Jogi Szerződés (SZJSZ) magyarországi hatályba lépésével és e nemzetközi szerződések kihirdetésével Magyarország nem csak a szabadalmi jog terén fennálló nemzetközi kötelezettségeit teljesíti, hanem egyúttal gondoskodik arról is, hogy mind a hazai, mind pedig a külföldi ügyfelek a nemzetközi elvárásokhoz igazított, korszerű jogi és intézményi keretek között szerezzenek szabadalmi oltalmat Magyarország területére. Hozzátette: mindez hozzájárul az ország pozitív megítéléséhez a szabadalmi jog terén, erősítve a befektetői bizalmat. Ez főként a csúcstechnológiai ágazatokban, illetve az innovatív vállalkozások körében igaz – mondta.
A miniszter közölte: a javaslat kiterjed a találmányok szabadalmi oltalmáról, a használati minták oltalmáról, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról, a formatervezési minták oltalmáról és a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvények módosítására.
Takács Albert elmondta: az iparjogvédelmi törvények módosításával bevezetett egyes változások főként a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) ügyfelei számára előnyösek. A szabadalmi eljárásokban az egyes határidők felemelése, valamint az igazolási kérelemmel orvosolható határidő-mulasztások körének bővítése az ügyfeleket kedvezőbb helyzetbe hozza a hivatalnál folyó eljárásokban. Az új szabályozás egyfelől a felesleges alakiságoktól és egyéb eljárási nehézségektől mentesíti az oltalmi igény előterjesztését és elismertetését; másfelől eleget tesz a versenytársak és egyéb érintettek számára is lényeges jogbiztonsági követelményeknek.
Magyarország 2003. január 1-től tagja az európai szabadalmi rendszert létrehozó, az európai szabadalmak megadásáról szóló müncheni egyezménynek, az Európai Szabadalmi Egyezménynek (ESZE). Ennek átfogó felülvizsgálata 2000-ben történt. Ekkor a változást kikényszerítő körülmények közé tartozott – egyebek mellett – az európai integráció elmélyülése, az innováció felértékelődése, valamint az élesedő világgazdasági verseny.
A Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. június 1-jén Genfben fogadta el a Szabadalmi Jogi Szerződést (SZJSZ), amelynek alapvető célja a nemzeti és a regionális úton tett szabadalmi bejelentésekre vonatkozó alaki követelmények harmonizálása, valamint a szabadalom megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos eljárások egyszerűsítése.
Csiha Judit (MSZP) közölte: a szocialista frakció támogatja a módosítást, hiszen több olyan javaslatot is tartalmaz, amelyek kedvezőek az ügyfelek számára. Ezek között említette – egyebek mellett – a lajstromozási határidők lerövidülését. Mint mondta, ez az érintetteknek régi elvárása volt.
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) úgy vélte, a megfogalmazott javaslatok ügyfélbarátnak minősíthetők. Hozzátette: a módosítás megkönnyíti az eligazodást a szabályozásban.
Több felszólaló nem volt, így Világosi Gábor, az ülést vezető alelnök lezárta az általános vitát. Közölte: mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor, a törvényjavaslat elfogadásáról az Országgyűlés következő ülésén dönt.
