Reklámfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál (NFH) és etikai vizsgálatot kért a Magyar Reklámszövetségtől a Magyar Távirati Iroda (MTI) Zrt. egy, a “barcikai ősanya” megtalálásának álhírén, a közvélemény szándékos félrevezetésén alapuló reklámkampány miatt.
Az egyik bulvárlap 2007. szeptember 24-i számában adta hírül, hogy szenzációs fordulatot vett egy kazincbarcikai régészeti kutatás. A cikk Arday Zsolt régész állításaként azt írta: találtak egy női csontvázat és több korabeli tárgyat. A lap közölte: minden jel arra mutat, hogy Álmos vezér legenda szerinti nővérének, a “barcikai ősanyának” a sírját találták meg.
Az MTI megyei tudósítója a cikk megjelenésének napján megkereste Arday Zsoltot, akiről kiderült, hogy nem régész, hanem történész. Elérhetőségét a kazincbarcikai önkormányzatnál adták meg, megerősítve, hogy tudnak a kutatásról és annak várhatóan szenzációt keltő eredményéről.
Az újságíró az előírásoknak megfelelően igyekezett ellenőrizni az információ valóságtartalmát. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság és a miskolci Herman Ottó Múzeum szakembere lerántotta a leplet a szélhámosságról, a kiegészített MTI-hír 66 perccel követte az eredetit.
Az egyik legolvasottabb hírportál két nappal később, Koltai Róbert találta meg a magyarok ősanyját című cikkében, írt először arról, hogy álhír menedzselése történt egy új magyar film bevezető kampányának részeként.
Arday Zsolt és Szabó Győző történész szeptember 28-ára rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze “a szenzációs kazincbarcikai lelettel és a Boszorkány-szögben folytatott ásatással kapcsolatban”, s a kételyek eloszlatását ígérték. A sajtótájékoztatón azonban már nem ők voltak a főszereplők, hanem a produkció vezetői, akik immár nyíltan, magukat “leleplezve” az új magyar film reklámozására használták fel a rendezvényt.
Az önleleplezés részeként a hírt először ismertető bulvárlap is közölte: együttműködött a szervező Prospero Reklámügynökséggel és a film producerével, Koltai Róbert fiával. “A történet jól elő volt készítve, a szervezők történészekkel egyeztettek, “leleteket” szereztek be, egy valóban élő legendára ültették mondandójukat. A forgatókönyv pontosan ki volt dolgozva, titkos megbeszélésen egyeztettünk, és a szerkesztőségben is mindössze hárman tudtuk, miről van szó” – írta a bulvárlap.
Az MTI beadványában más cikkelyek mellett arra hivatkozik, hogy a reklám nem lehet megtévesztő, annak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, s a gazdasági reklámból egyértelműen ki kell tűnnie gazdasági jellegének. A reklám továbbá sem közvetlenül, sem közvetetten nem támadhatja vagy ronthatja más termékének, szolgáltatásának hitelét, nem járhat más személy, illetve szervezet jó hírnevének sérelmével. A hírügynökség utal arra a rendelkezésre is: ha a reklám olyan reklámeszközben jelenik meg, amely híreket, szerkesztőségi anyagokat vagy műsort tartalmaz (televíziós-, rádiós hírműsor, nyomtatott sajtó, internetes tartalomszolgáltató), akkor azt úgy kell közzétenni, hogy annak hirdetés jellege egyértelműen kitűnjön. Mindemellett törvény rögzíti a burkolt reklám, valamint a megtévesztő reklám tilalmát.
A kifogásolt reklámakció óta a szóban forgó magyar filmet bemutatták, s folyamatosan népszerűsítik, immár hagyományos eszközökkel. A produkció gyártója a Filmsziget Kft., forgalmazója a Budapest Film, a reklámozó a Prospero Reklámügynökség. A film internetes honlapján a kiemelt támogatók között több állami nagyvállalat mellett az Oktatási és Kulturális Minisztériumot, valamint a Magyar Mozgókép Közalapítványt is feltüntetik.
Az MTI annak megelőzése érdekében kezdeményezett megfelelő fórumoknál eljárást, hogy gazdasági vagy más érdekből rendszeresen félrevezessék a közvéleményt, s ehhez az emberek bizalmát élvező sajtóműhelyeket, szerkesztőségeket használják fel.
A fogyasztóvédelmi hatóság elmarasztalása pénzbírsággal is járhat, a reklámetikai kódex megsértése a szakmán belül riaszthatja vissza a reklámozókat hasonló, hatékonynak tűnő akcióktól az MTI reményei szerint.
