Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény módosítására tett javaslatot szerdai (október 24.) ülésén a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága; a testület ugyanakkor nem tárgyalta az azonos neműek házasságkötésével kapcsolatos indítványt.
Ez utóbbi dokumentum tárgyalásának halasztását azért kérte Gusztos Péter (SZDSZ), hogy az ülésen részt vehessenek, illetve akár fel is szólalhassanak “az érintettek meghatározó civil szervezetei”, míg a fideszes Balog Zoltán bizottsági elnök azt hangoztatta, hogy “a többség képviselőit is meg kell hívni” az anyag tárgyalására.
Az ombudsmanokról szóló törvény vitájában Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa arról beszélt, nem az esetleges párhuzamosságok jelentik a problémát, hanem az, ha túl kevés tagból áll és rosszul működik a rendszer. Mint mondta, az általános helyettesi tiszt megszűnésével annak feladat- és hatáskörei nem kerülnek át a jövő nemzedékek ombudsmanjához. Hangsúlyozta: egy új és innovatív intézményt nem egy megszűnt “romjain” kell létrehozni.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos arra hívta fel a figyelmet: régi probléma, hogy rajta kívül a többi biztos a törvény erejénél fogva nem kezelhet személyes adatokat; “ezen változtatni kell” – mondta.
Kállai Ernő kisebbségi biztos a rendszeren belüli összhangteremtés fontosságát hangsúlyozta, mivel különben “nem lesz ember, aki ezt tudná követni”.
A személyi jövedelemadó szülőknek juttatandó részének bevezetését azért nevezte szükségesnek az ülésen Semjén Zsolt (KDNP), mert – mint mondta – a gyermekvállalási kedvre jó hatással van ez a megoldás.
Balog Zoltán, aki a Fidesz támogatásáról biztosította a felvetést, az emelte ki, hogy fontos, hogy a szolidaritás elvének érvényesülése és a családi adózás megteremtése felé mozdítsák el a rendszert.
Wiener György (MSZP) ezzel szemben azt kifogásolta: éppen az alacsonyabb jövedelműek, akik élhetnek az adójóváírás eszközével, nem támogathatják így szüleiket.
