A német államnak és Alsószászország tartománynak a tényleges befektetéseinél nagyobb szavazati jogot adó Volkswagen-törvény ellentétes a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós jogszabályokkal – mondta ki keddi (október 23.) ítéletében az Európai Bíróság.
A Német Szövetségi Köztársaság a Volkswagen-törvény fenntartásával megsértette a tőke szabad mozgására vonatkozó kötelezettségeit – mondta ki keddi ítéletében az Európai Bíróság, igazat adva az Európai Bizottság német kormánnyal szemben még 2005. márciusában benyújtott keresetének.
Az Európai Bíróság mindenekelőtt igazat adott a Bizottság azon kifogásának, hogy a törvénynek a szavazati jogok 20 százalékban történő korlátozására és a blokkoló kisebbség 20 százalékban történő rögzítésére vonatkozó rendelkezései ellentétesek a tőke szabad mozgásának elvével, mivel lehetővé teszi a szövetségi állam és Alsószászország tartomány számára, hogy az általános szabályokban megkövetelthez képest kisebb mértékű befektetéssel jelentős befolyást gyakoroljon a Volkswagen társaságban, aminek révén visszatarthatja a befektetőket.
A luxembourgi székhelyű taláros testület a törvénynek azt a rendelkezését is az uniós joggal ellentétesnek mondta ki, amelynek értelmében a szövetségi állam és a tartomány két-két tagot delegálhat a cég felügyelőbizottságába. „…Így adott a lehetőség, hogy a befektetéseit meghaladó mértékű befolyást gyakoroljon, ennélfogva pedig más részvényesek befolyását a saját befektetéseik mértéke alá csökkentse” – mutatott rá a Bíróság, amely szerint a német állam nem tudott elfogadható magyarázatot adni az intézkedésekre. A tőke szabad mozgását korlátozhatják olyan nemzeti intézkedések, amelyeket jogos érdekek igazolnak. Ilyet azonban a Bíróság a Volkswagen esetében nem talált. Az Európai Bíróság egyúttal elutasította a Bizottságnak azt a keresetét, miszerint a német törvény a letelepedés szabadságát is sérti.
„A Bíróság döntése jó hír a belső piac és a tőke szabad áramlásának elve számára. Megerősíti a különleges jogokat elutasító álláspontunkat” – reagált a bíróság ítéletére Charlie McCreevy belső piaci biztos szóvivője, hozzátéve, hogy Brüsszel több mint tíz éve harcol az aranyrészvénnyel és más speciális jogokkal szemben. Oliver Drewes szerint a bíróság ítélete világosan kijelöli azt a határt, ahol a tagállamok hatalma véget ér és további lépést jelent az aranyrészvények végleges eltörlése felé. A szóvivő szerint a bíróság mostani döntése potenciálisan befolyásolhat más folyó ügyeket is, mint amilyen például a Franciaország ellen a stratégiai cégeket a más tagállambeli befektetésektől megvédő törvény kapcsán indított eljárás. Ezek közé tartozhat elemzők szerint az úgynevezett Lex Mol, valamint a magyar privatizációs törvény is, amelyeket javában vizsgál az Európai Bizottság.
