A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szerint az Európai Bizottság (EB) 17 uniós tagállam igazságszolgáltatási gyakorlatát kérdőjelezi meg azzal, hogy nem ért egyet a közjegyzői szakma gyakorlásának állampolgársághoz kötésével – közölte a kamara az MTI-vel csütörtökön (október 18.).
A közlemény ismertetése szerint Magyarország 17 uniós tagállammal együtt állampolgársághoz köti a közjegyzői szakma gyakorlását. Álláspontjuk szerint a közjegyzők az állam igazságszolgáltatási rendszerének részeként hatósági feladatkört látnak el, és nem azonosíthatók más szabadfoglalkozásúakkal. Az Európai Bizottság azonban nem ért egyet a nemzeti fenntartás elvével, ezért jogsértési eljárást folytat ezen államok ellen.
A bizottság úgy döntött, hogy az eljárás keretében indokolással ellátott véleményt küld nyolc új uniós tagállamnak – a Cseh Köztársaságnak, Lengyelországnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Szlovákiának és Szlovéniának -, mert ezek a tagállamok csak saját állampolgáraik számára teszik lehetővé a közjegyzői tisztség betöltését és gyakorlását. Ausztria, Belgium, Franciaország, Görögország, Luxemburg és Németország esetében a bizottság már döntött arról, hogy megindítja az eljárás harmadik szakaszát, azaz az Európai Bírósághoz fordul az ügyben.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara osztja az érintett európai országok véleményét. A közjegyzőség az igazságszolgáltatás részeként tisztán közhatalmi tevékenységet lát el. Nem elfogadható tehát a bizottság azon érve, mely szerint a közjegyzők nem az állam hatalmát gyakorolják, és a közhatalom gyakorlása csak a bírósági ítélkezésre korlátozódik. A közjegyző közhatalmi tevékenységét az olyan garanciális szabályok biztosítják, mint a bíróhoz hasonló függetlenség, pártatlanság, a kinevezés, illetve a bírákéval szinte azonos összeférhetetlenségi és kizárási szabályok.
A közjegyzők úgy vélik, hogy a bizottság álláspontja csak a közjegyzők tanácsadói tevékenységét hangsúlyozza – mely jog a magyar közjegyzőket egyébként nem is illeti meg. Ők az elsőfokú bíróságokhoz hasonlóan csak a hatáskörükhöz tartozó ügyekben tájékoztathatják a feleket jogaikról, lehetőségeikről. Minden tevékenységük állami megbízáson alapul, melyek közül a legfontosabb a hitelesítés, a közokirat szerkesztés és az elsőfokú határozathozatal a nem peres eljárásokban.
“Az Európai Bizottság mostani döntésével nemcsak az Európai Uniót alkotó országok nagy többségének gyakorlatát kérdőjelezi meg, de ellentmond az Uniót létrehozó szerződések alapelveinek is – fogalmaz Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a közleményben.
