A fogyatékossággal élők emberi jogairól kezdődött kétnapos konferencia csütörtökön (október 18.) Budapesten az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) szervezésében.
A Gondnokság – Cselekvőképesség – Támogatott döntéshozatal című konferencia célja, hogy megvitassák és a szakmai és közéleti nyilvánossággal megismertessék a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló egyezményt, amit az ENSZ 2006. december 13-án fogadott el és Magyarország az elsők között, 2007. június 25-én ratifikált.
Az egyezmény alapköve a cselekvőképesség tartalmának új alapokon történő kimunkálása.
A nyitónapon Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban elég jól áll, hiszen csaknem 10 éve, 1998 óta létezik a fogyatékosok jogairól és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény, amely tartalmában, értékrendjében megegyezik az ENSZ konvenció célkitűzéseivel.
Elmondta, hogy létezik elfogadott országos fogyatékosügyi program, ehhez kapcsolódóan intézkedési terv, működik és most szerveződik újjá az országos fogyatékosügyi tanács.
“Tehát a jogszabályok, a formális keretek tekintetében jól állunk” – mondta az államtitkár hozzátéve, hogy még rengeteg tennivaló van. Ezek között említette, további célkitűzés, hogy az oktatásban integrált módon részt tudjanak venni a fogyatékossággal élők, hogy a munkaerőpiacra be tudjanak jutni, hogy a szabadidejüket egyenlő módon másokhoz hasonlóan tudják eltölteni, hogy családjuk megfelelő támogatást kapjon és olyan társadalmi közvélekedés vegye körül problémáikat, ügyeiket, ami elsősorban támogató és nem kirekesztő.
Rámutatott, mint többen felvetették már nincs szinkronban a polgári törvénykönyv és az ENSZ egyezmény szövege, az azonban, hogy a parlament kihirdette a deklarációt, ezzel kötelezettséget is vállalt arra, hogy a szinkront megteremtjük.
A fogyatékossággal élők számára biztosítani kell a tulajdonhoz, örökléshez, pénzügyeik ellenőrzéséhez való jogokat, akár banki kölcsönök, akár jelzáloghitelek tekintetében.
“Sajnálattal állapítható meg, hogy a hatályos hazai jogrendszer nem tesz eleget a konvenció több rendelkezésének, például nem tartalmaz gondokságot kiváltó, a cselekvőképesség gyakorlását segítő modelleket, hanem a korlátozásban találja meg az egyetlen eszközt” – olvasható Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke által a konferencia alkalmából kiadott sajtóközleményben.
A konferencián mások mellett részt vesz Diana Richler, az Inclusion International elnöke, Adriana Zarraluqui, az ENSZ Emberjogi és Fogyatékosügyi tanácsadója.
