Az Országgyűlés kedden folytatta le a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.
Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár expozéjában felidézte, hogy 2005. december 15-én fogadták el az Európai Unió vonatkozó irányelvét, amelyet most a hazai jogba ültetnek át.
A részletekről szólva elmondta: az új irányelv kiterjesztette a szabályozás tárgyát, új szolgáltatói kört vont személyi hatálya alá, illetve részletesebb eszközrendszert dolgozott ki a küzdelem hatékonysága érdekében. Mint elhangzott, olyan pénzügyi és nem pénzügyi tevékenységet végző személyek tartoznak a direktíva hatáskörébe, mint a pénzügyi szolgáltatók, a könyvelők, az adószakértők, az ügyvédek, újonnan kerültek viszont hatály alá olyan árukereskedők, akik tevékenységük során 3 millió 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el.
A törvényjavaslat a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített átvilágítást, a magas kockázatot jelentő tranzakciók tekintetében viszont fokozott átvilágítást határoz meg. Az előterjesztés tartalmazza, hogy amennyiben pénzmosás, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel, akkor a szolgáltatónak a kijelölt személyen keresztül haladéktalanul bejelentést kell tennie a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak.
Tátrai Miklós hozzáfűzte, hogy a törvényjavaslat olyan adatszolgáltatási kötelezettségeket is meghatároz, amelyek miatt szükségessé válik egyes ágazati törvények titokvédelmi rendelkezéseinek módosítása is.
A vitában felszólaló Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) előre bocsátotta, hogy mindkét koalíciós párt frakciója fegyelmezetten megszavazza majd az előterjesztést, de ehhez nagy önfegyelemre is szükség van, mivel az új irányelv számtalan nehézséget és problémát vet fel. Ennek kapcsán elmondta, hogy olyan mindennapi életre jellemző ügyletek is hatáskörbe kerülnek a meghatározott összeg kapcsán, mint az ingatlanértékesítés, -vásárlás, -biztosítás, az örökösödés, vagy a befektetés.
A liberális képviselő értékelése szerint a több ezer ilyen ügylet közül legfeljebb egy-kettő lesz, ami pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására adhat gyanút, de ellenőrizni kell ezeket az adatokat. Hankó Faragó Miklós szorgalmazta, hogy “árazzák be” a jogszabály következményeit, vagyis azt, mennyibe kerül annak végrehajtása, például hitelintézetek és pénzintézetek számára. Kitért arra is, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során szükség van a legapróbb részletekre is, például a madridi robbantások elkövetőit egy sikertelen mobiltelefon-hívás alapján találták meg.
Karsai Péter (MDF) elmondta, hogy a meghatározott célok érdekében frakciója támogatja az előterjesztést, mivel jóformán csak technikai módosításokról van szó az előző ilyen irányelvhez képest.
Tátrai Miklós a vitában elhangzottakra reagálva közölte: a kormány választ fog adni a pártok által felvetett technikai kérdésekre. Hozzáfűzte, hogy jogharmonizációs kötelezettségről lévén szó a kormány egyetlen alapvetően befolyásoló módosító javaslatot sem tudna támogatni.
Az elnöklő Harrach Péter lezárta az általános vitát, a részletes vitára várhatóan a következő ülésen kerül sor.
