Az Alkotmánybíróság 2007. október 15-én helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) ama határozatait, amelyek hitelesítették a Fidesz és a KDNP képzési hozzájárulást (felsőoktatási tandíjat), vizitdíjat és kórházi napidíjat érintő népszavazási kezdeményezése aláírásgyűjtő ívének mintapéldányait.
A határozatok értelmében népszavazást lehet tartani arról, hogy a felsőoktatási tandíj, valamint – a népszavazást követő év január 1-jétől – a vizitdíj és a kórházi napidíj megszűnjön-e.
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy az OVB korábbi, hitelesítést megtagadó határozatait az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte és az OVB-t új eljárásra utasította. Az OVB megismételt eljárásban hozta meg döntéseit.
Az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárásban úgy határozott, hogy valamennyi, a kérdések népszavazásra bocsátását, az aláírásgyűjtő ív hitelesítését ellenző, magánszemélyek és szervezetek által szokatlanul nagy számban benyújtott kifogás megalapozatlan.
Az Alkotmánybíróság megerősítette: a kérdések mindenben megfelelnek az Alkotmány és a népszavazási törvény szabályainak.
Az Alkotmánybíróság szerint megalapozottan állapította meg a megismételt eljárásban az aláírásgyűjtő íveket hitelesítő OVB-határozat azt is, hogy az Alkotmánybíróság új eljárásra utasító határozata óta a jogi helyzetben nem következett be olyan változás, amely befolyásolná a jelen népszavazási kezdeményezés érdemi, alkotmányjogi megítélését.
Az Alkotmánybíróság vizitdíjjal, illetve kórházi napidíjjal összefüggő határozataihoz dr. Bragyova András, dr. Holló András és dr. Lévay Miklós alkotmánybírók, a képzési hozzájárulásról szólóhoz pedig dr. Bragyova András és dr. Lévay Miklós alkotmánybírók csatoltak párhuzamos indokolást.
Az Alkotmánybíróság számos más népszavazási kezdeményezés ügyében is döntést hozott. Így helybenhagyta az OVB hitelesítést megtagadó határozatát arról a népszavazási kérdésről, hogy a választójog gyakorlása Magyarországon állampolgári kötelezettsége legyen-e. Az Alkotmánybíróság egyetértett az OVB-nek azzal az álláspontjával, hogy a kérdés az Alkotmány módosítására irányul, mert a választójog gyakorlása az Alkotmány szabályai értelmében alapvető jog és nem kötelezettség.
Az alkotmánybírók aláírták azt a határozatot is, amely a 245/2007. (VII. 31.) OVB határozat ellen beérkezett kifogásokat bírálta el. Az OVB döntése hitelesítette annak az aláírásgyűjtő ívnek a mintapéldányát, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2010-es általános országgyűlési képviselő választáskor 193 parlamenti képviselő kerüljön megválasztásra a jelenlegi 386 helyett?” Az Alkotmánybíróság az OVB-t új eljárásra utasította. A határozat megállapította, hogy a kérdés az Alkotmány alapján népszavazásból kizárt tárgykörbe tartozik, mert az Országgyűlés belső szervezetének átalakításáról szól.
