A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) fellépése arra kényszerítette a Tesco Global Áruházak Zr.-t, hogy ezentúl minden évben pályázaton válassza ki a neki polcszerviz szolgáltatást végző vállalkozásokat.
A választás során a kiskereskedelmi láncnak egyebek mellett kiemelten figyelembe kell vennie a beszállítók felé alkalmazandó legmagasabb árat is. Mivel a Tesco vállalásai összhangban voltak a versenytörvénnyel, a GVH jogsértés megállapítása nélkül lezárta a kiskereskedelmi lánc ellen piaci erővel való visszaélés miatt indított eljárását.
A GVH eljárásának köszönhetően rendeződhet az egyik legnagyobb hazai kereskedelmi lánc és annak beszállítói között a polcfeltöltő szolgáltatással kapcsolatos vita. A versenyhatóság amiatt indított eljárást, mert a Tesco 2005. augusztus 15-én jelentős mértékben megváltoztatta polcszerviz rendszerét.
A megrendelők addig 40-50 árufeltöltéssel, a polcok rendben tartásával, árellenőrzéssel foglalkozó vállalkozás közül választhattak. A változás után viszont a 3 ezer négyzetméteresnél nagyobb áruházakban csak 6 meghívásos pályázaton kiválasztott ügynökség közül válogathattak a beszállítók.
A GVH eljárásának köszönhetően a helyzet a beszállítók számára kedvező irányba változik, mivel a kiskereskedelmi vállalkozás több, a versenytörvénnyel összhangban álló kötelezettséget is vállalt.
A Tesco hajlandó arra, hogy
1.amennyiben áruházaiban a polcszerviz tevékenységet külső vállalkozásokkal kívánja végeztetni, a vállalkozások kiválasztását úgy valósítja meg, hogy először 2008-ra majd ezt követően évenként, pályázatot ír ki a munka elvégzésére. A pályázat során:
a)a kiválasztás átlátható, konkrét és objektív minőségi feltételeken alapul, a megrendelő pedig figyelembe veszi a pályázónak a végzendő tevékenységhez kapcsolódó szakmai felkészültségét is;
b)az elbírálás során kiemelten figyelembe veszi a pályázó beszállítók felé alkalmazható legmagasabb árra vonatkozóan a pályázatában tett ajánlatát; továbbá
c)figyelembe veszi a beszállítók által jelzett tapasztalatokat, észrevételeket.
2.legkésőbb a GVH végzés kézbesítését követő negyvenhatodik napot követően:
a)térítésmentesen biztosítja a polcszerviz tevékenységet végző vállalkozások részére a polcszerviz tevékenységgel kapcsolatos munkavégzéshez szükséges eszközöket, felszereléseket; továbbá
b)a koordinátori szerepkör ellátásáért a beszállítókra sem közvetlenül, sem közvetve nem hárít át költségeket.
A Tesco vállalásai mellett a GVH álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a kiskereskedelmi társaság indokolatlanul kényszerítené beszállítóira az általa kiválogatott polcszerviz szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat. A polcszerviz ügynökségek számának valamilyen mérvű korlátozása indokolt és ésszerű. Mivel az ügynökségeket évente választják ki és a kiválasztás kiemelt szempontja a beszállítók felé alkalmazható legmagasabb ár, nem valószínű, hogy a beszállítók kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnének, mintha tetszés szerint válogathatnának a polcszerviz szolgáltatók közt.
A Tesco vállalásai a GVH szerint garantálják azt is, hogy a kiskereskedelmi társaság ne hárítson át aránytalanul nagy költségeket és egyoldalúan ne számítson fel díjakat beszállítói számára. A döntést megelőzően a GVH a Tesco vállalásait megküldte több jelentős forgalmú beszállítónak és polcszerviz ügynökségnek is, de kifogásoló észrevétel nem érkezett.
Mivel a kötelezettségvállalások biztosíthatják a közérdek védelmét, a GVH jogsértés megállapítása és bírság kiszabása nélkül, végzéssel megszüntette a Tesco Global Áruházak Zrt. elleni, a jelentős piaci erővel való visszaélés gyanúja miatt indított eljárást.
A kötelezettségvállalás intézményét a közösségi versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK rendelet vezette be az európai jogba, majd e jogintézményt ültette át a jogalkotó a magyar versenytörvénybe.
Kötelezettségvállalással akkor zárulhat egy versenyhivatali ügy, ha a magatartás megtiltásához vezető eljárások során az eljárás alá vont vállalkozás a versenyjogsértéssel kapcsolatos aggályok eloszlatására alkalmas intézkedéseket tesz.
Ebben az esetben a versenyhatóság a kötelezettségvállalások elfogadása és kötelezővé tétele mellett megszünteti az eljárást. A versenyhatóság ilyenkor nem mondja ki, hogy történt-e jogsértés vagy nem. Kötelezővé teszi a vállalkozások számára a vállalásaikat, és azt állapítja meg, hogy a továbbiakban nincs ok a beavatkozásra, mert a kötelezettségvállalások orvosolták az azonosított versenyaggályokat. A kötelezettségvállalás be nem tartása esetén bírság, illetve a kötelezettségvállalás végrehajtása érdekében kényszerítő bírság kiszabására is sor kerülhet.
A versenyhatóság feladata a közérdekű védelme, nem az egyedi jogviták elbírálása. E feladatot szem előtt tartva megállapítható, hogy a kötelezettségvállalás előnyös mind az eljárás alá vont vállalkozások, mind a versenyhatóság, mind pedig a vizsgált magatartás érintettjei számára.
A vállalkozások számára azért kedvező az új határozattípus, mert így elkerülhetik a jogsértés kimondásával járó negatív híradásokat, illetve mentesülhetnek egy elhúzódó eljárás terheitől.
A versenyhatóság ugyanakkor munkaerőt takarít meg a kötelezettségvállalás elfogadásával, mivel a vizsgált magatartás szinte azonnali hatállyal összhangba hozható a versenytörvény rendelkezéseivel.
Nem kell bizonyítani a jogsértést, hiszen a vállalkozások maguk vállalnak kötelezettséget, amelyek megsértése esetén azonnal, minden további vizsgálódás nélkül szankcionálhatók. Ebből adódóan elkerülhető a hosszas bírósági felülvizsgálat, az esetleges piaci sérelem így rendkívül rövid idő alatt megszűnik. Utóbbi körülmény pedig nyilvánvalóan kedvezően érinti a vizsgálat magatartás érintettjeit.
Hangsúlyozandó, hogy mivel a kötelezettségvállalás teljesítését elrendelő döntés nem rendelkezik arról, hogy történt-e jogsértés, e döntés nem akadálya sem a magánjogi pereknek, sem egy későbbi versenyfelügyeleti eljárás megindításának.
A versenyfelügyeleti eljárás megindíthatóságát azonban a jóhiszeműen eljáró ügyfél védelme érdekében valamelyest korlátozza a törvény: az ügyben újabb eljárás megindítására csak a körülmények lényeges változása miatt, illetve akkor kerülhet sor, ha a kötelezettségvállalás teljesítését elrendelő döntés meghozatala valamely fontos tény félrevezető közlésén alapult.
