Az Európai Parlament alkotmányügyi bizottsága elfogadta azt a jelentést, amely szerint a 2009-es választások után 750 képviselő ülhet az EP-ben.
Az alkotmányügyi bizottság nagy többséggel fogadta el a francia Alain Lamassoure (konzervatív) és a román Adrian Severin (szocialista) jelentését, amely szerint a Parlament létszáma 2009 után 750 fő lesz, egy tagállam maximum 96, minimum 6 képviselőt küldhet az EP-be. A jelentéstevők szerint a javaslatok kisebb, hatékonyabb és olcsóbb Parlamentet jelentenek majd.
A változtatásokkal Németország három képviselőt veszít, míg Málta egy képviselői hellyel lesz gazdagabb. A Románia és Bulgária felvételekor kiegészített Nizzai Szerződéshez képest egyik tagállam sem veszít képviselői helyeket – mondta Severin, sőt tizenegy tagállam egy vagy több képviselőt küldhet az EP-be.
A javaslat alapján Spanyolország 4, Franciaország, Svédország és Ausztria 2-2, Bulgária, az Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Lettország, és Szlovénia egyaránt 1-1 képviselővel növelhetné EP-delegációja létszámát, a nizzai szerződésben szereplőhöz képest. Magyarország képviselőinek számát az eddig felmerült mindkét javaslat 22 főben határozza meg.
A rendszer alapját az ún. degresszív arányosság elve képezi, amely szerint minél nagyobb egy tagállam lakossága annál több polgárt kell képviselnie egy-egy képviselőnek.
A jelentésről október 11-én szavaz a Parlament plenáris ülése. Ha a javaslatot a tagállamok is elfogadják, akkor azok a reformszerződés részeként léphetnek majd életbe még a 2009-es EP választások előtt.
Háttér
A Nizzai Szerződés a 27 tagú Unió számára 732 főben határozta meg és egyben maximálta az Európai Parlament képviselőinek számát. A Nizzai Szerződés értelmében ugyanakkor a 27 tagnak kiosztott mandátumelosztás csak azt követően léphet hatályba, ha már mind a 12 megjelölt ország csatlakozott, ugyanis a Nizzai Szerződés szerint, ha a képviselői mandátumok száma – 12-nél kevesebb csatlakozó ország miatt – nem érné el a 732-t, akkor egy arányos korrekcióval minden tagállam mandátumainak számát meg kell emelni, úgy, hogy az összlétszám a lehető legközelebb legyen a 732-höz. Ez alapján a Tízek csatlakozási szerződésében a 25 ország között osztották szét a 732 mandátumot, azaz kiosztották a Nizzai Szerződésben Bulgária számára meghatározott 17 és a Románia számára meghatározott 33 mandátumot is. Emiatt viszont e két ország csatlakozásával tovább bővült az Európai Parlament tagjainak száma.
2007. január 1-jei csatlakozásukkal az EP taglétszáma átmenetileg a maximált határ fölé növekedett. Ráadásul átmenetileg ők is megnövelt mandátumot kapnak, Bulgária 18, Románia 35 képviselői helyet, azaz az EP taglétszáma átmenetileg 785 főre emelkedett. Így 2009-ben kellene visszatérni a 732 főhöz. Miután azonban a Tízek csatlakozási szerződése elismerte, hogy a Nizzai Szerződés tévesen két-két mandátummal kevesebbet biztosított Csehországnak és Magyarországnak, mint a hozzájuk hasonló népességű Belgiumnak, Görögországnak és Portugáliának, és e különbséget a csatlakozási szerződés megszüntette, a 2009-es választásokat követően – feltéve, hogy addig a Nizzában meghatározott 27 országnál nem lesz több tagja az Uniónak – nem 732-re, hanem 736 főre kellene emelkednie az EP taglétszámának.
