Jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (UCP irányelv) hazai átültetésére vonatkozó szabályozásról, annak ellenére, hogy az irányelv hazai átüteltésének már 2007. június 12-ig meg kellett volna történnie.
Az UCP irányelv – fogalom-meghatározásai révén – segít a fogyasztóknak és a hatóságoknak is annak megítélésében, hogy a kereskedő mely esetekben jár el tisztességtelenül.
Így például ha egy nagyáruház vevőcsalogatás céljából úgy hirdet, hogy „Különleges ajánlat csak ma!” – mely a fogyasztó azonnali döntéshozatalra kényszerítésének céljából hamisan azt állítja, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható különleges feltételek mellett -, a fogyasztót megfosztja a tájékozott döntéshez szükséges időtől.
A jelenlegi hazai jogalkotói elképzelések szerint ilyen vagy ehhez hasonló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetében a fogyasztó elsődlegesen nem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, hanem a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhatna.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint a kiegyensúlyozott és egyértelmű hatásköri szabályozás követelményét az elégítené ki, ha egyetlen hatóság hatásköre lenne biztosított a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben, ez a hatóság pedig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Létszámát, szakembereit, regionális és megyei igazgatóságait tekintve is a legalkalmasabb a feladat ellátására, a fogyasztók számára is könnyebben elérhető igényérvényesítési fórum. A jelenlegi koncepció a fogyasztóvédelmi intézményrendszer további szétaprózódását vonná maga után.
Az UCP irányelv hazai átültetése mindemellett jó lehetőség lenne a fogyasztóvédelmet érintő több évre visszatekintő változtatási javaslatok kivitelezésére is. A fogyasztó számára egyértelmű helyzetet kell teremteni: egy hatóságot kell biztosítani, és nem egyszerre többet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatához.
