A hatékonyabb és igazságosabb oktatás érdekében az EP támogatja az egész életen át tartó tanulást, több befektetést vár az iskola-előkészítésbe, és megfelelő pénzügyi ösztönzők esetén nem tartja feltétlenül szükségesnek az egyetemi oktatás ingyenességét.
Az Európai Parlament szepteber 27-én,csütörtökön Tomá¹ Zatloukal (néppárti, cseh) jelentésének 479-53-12 arányú elfogadásával az Európai Bizottság „Hatékonyság és igazságosság az európai oktatási és képzési rendszerekben” című közleményre reagált.
Az EP „támogatja az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozását, amely megkönnyíti a tanulmányi eredmény elismerését, valamint látható és átlátható váltást tesz lehetővé a különböző tanulási opciók között”.
A képviselők „üdvözlik a Bizottság azon szándékát, hogy figyelembe veszi a hatékonyságot és igazságosságot az oktatásban”, és úgy véli, ennek értékelése során egyedi jellemzőket – például nem, etnikai származás vagy fogyatékosság – is szerepeltetni kell”.
A jelentés szerint „az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás, amelynek célja az oktatási rendszerbe való belépés könnyítése és az igazságosság javítása, elősegíti a társadalmi kohéziót”.
Az EP felszólítja a tagállamokat, „hogy sokkal többet fektessenek be az iskola-előkészítő oktatásba – az óvodai oktatást is beleértve –, mivel az ilyen beruházás hatékony eszköze a jövőbeli oktatás megalapozásának, a gyerek értelme fejlesztésének, az átfogó szakértelem növelésének és az oktatási rendszer igazságossága jelentős növelésének”.
A jelentés szerint „az egyetemi oktatás ingyenessége önmagában nem feltétlenül garantálja az igazságosságot”. Az EP tanulmányozná azt a felvetést, amely szerint „a tandíjak kérdését nem elszigetelten, hanem sok tényező egészének részeként kell kezelni”. Ez „kapcsolódik a pénzügyi ösztönzőkhöz és a kapcsolódó pénzügyi támogatáshoz, amely révén a hátrányos helyzetű csoportok esetében csökkenthető az igazságtalanság az egyetemi oktatásban való részvétel tekintetében” – véli az EP.
Schmitt: befogadó módon oktassák a fogyatékos és szociálisan hátrányos gyerekeket
A jelentés vitájában felszólaló Schmitt Pál (néppárti) úgy vélte, „ha a gyermekek fiatal korban megszokják, hogy ilyen vagy olyan fogyatékossággal rendelkező társaik velük együtt élnek, őket ugyanolyan módon tisztelni kell, adott esetben segíteni nekik, jó esély van rá, hogy felnőtt életükben is nagyobb megértést, több empátiát tanúsítanak majd a hátrányos helyzetűek irányában”. A képviselő hozzátette, a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek számára is fontos, hogy a többi gyerekkel együtt inkluzív módon vegyenek részt az oktatás különböző fázisaiban”.
Mindehhez Schmitt szerint technikai fejlesztésre és akadálymentesítésre van szükség, ebből a szempontból viszont „óriási lemaradásban vannak a közép- és kelet-európai tagállamok, ahol az iskolák és azok környéke, a közlekedési eszközök, a kórházak, más intézmények, közintézmények elérhetetlenek például a kerekesszékesek számára”. A képviselő úgy vélte, „szemléletváltozásra van szükség a döntéshozók részéről, hogy elfogadják: az inkluzív oktatás a társadalmi befogadáshoz és beilleszkedéshez vezető folyamat első fontos fázisa”.
