Két, bevándorláspolitikával foglalkozó saját kezdeményezésű jelentést fogadott el az EP szeptember 26-án, szerdán. A képviselők uniós szinten határoznák meg a legális bevándorlás feltételrendszerét, és az unióban történő munkavégzés megkönnyítésére „kékkártyát” adnának ki. Az EP nem támogatja az illegális bevándorlók tömeges törvényesítését és az unión kívüli befogadó táborok felállítását sem.
A legális migrációra vonatkozó uniós politikai tervről Lilli Gruber (szocialista, olasz) készített jelentést. Ezt 557 igen, 101 nem, 22 tartózkodó vokssal fogadták el a képviselők.
Az Eurostat felmérése szerint az EU 27 tagállamában legálisan tartózkodó, harmadik országból érkező bevándorlók száma mintegy 18,5 millió fő. Emellett 9 millió EU-állampolgár él hazáján kívül, az unió valamely más tagállamában.
Európának szüksége van a gazdasági migránsokra a népesség öregedése és a piaci igények miatt – áll a jelentésben. A képviselők szerint az illegális bevándorlás problémáját csak úgy lehet kezelni, ha a legális migráció eszközeit és csatornáit egyidejűleg biztosítják. A képviselők együttdöntési eljárásban döntenének a beutazás és tartózkodás egységes feltételrendszeréről, a kvóták meghatározása viszont tagállami kompetencia maradna.
A jelentés támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy meghatározza a beutazás és a tartózkodás feltételeit a gazdasági migráció egyes csoportjai számára, beleértve a képzetlen és alacsonyan képzett munkavállalókat is. Kiemelten védenék az idényjellegű munkát végzők és a fizetett gyakornokok jogait, mivel ők sokkal kiszolgáltatottabbak a visszaélésekkel szemben.
Agyelszívás helyett: „agykörforgás”
Az EP üdvözli a Bizottságnak a „körkörös migrációról”, valamint az Európai Unió és a harmadik országok közötti mobilitásra vonatkozó partnerségről szóló közleményét, és egyetért azzal, hogy az agyelszívás káros hatásait el kell kerülni. Ezzel szemben erősítenék a képviselők az „agykörforgást”, amely az EU és a harmadik országok közötti mobilitást és partnerséget jelenti.
Kékkártya és média
A jelentés támogatja az uniós munkavállalási engedély létrehozását (az amerikai zöldkártyára emlékeztető elnevezéssel kékkártya) a magasan képzett munkaerő Európában való szabad mozgásának és a multinacionális vállalatoknál a személyzet áthelyezésének megkönnyítése érdekében.
A képviselők rendkívüli felelősségét tulajdonítanak az európai médiának (különösen a közszolgálati rádióknak és televízióknak) a bevándorlásról szóló hiteles információk terjesztésében és a sztereotípiák elleni küzdelemben.
Illegális bevándorlás
A harmadik országok állampolgárainak illegális bevándorlása elleni küzdelem politikai prioritásairól Javier Moreno Sánchez (szocialista, spanyol) készített jelentést.
Becslések szerint az Európai Unióban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok száma 4,5 és 8 millió között változik.
A jelentéstevő javasolja, hogy az illegális bevándorlókat ne tekintsék bűnözőnek, és arra is felhívja a figyelmet, hogy a sokan az életüket kockáztatják, hogy Európában leljenek szabadságot és megélhetési forrást.
Nincs szükség fogva tartó központokra
Az EP határozottan ellenzi azt az elgondolást, hogy az unió határain kívül, a bevándorlók származási régióiban hozzanak létre fogadó vagy fogva tartó központokat az illegális bevándorlók vagy menedékkérők számára.
A legalizálás kérdése
A szöveg emlékeztet arra, hogy számos tagállam hajtott végre legalizálási intézkedéseket – vagy jelentette be, hogy erre készül –, és hogy e döntések a jelenlegi jogi helyzetben a tagállamok kizárólagos jogkörébe tartoznak. A szerint a problémát nem kezelik kellőképpen a tagállamokban, valamint úgy vélik, hogy a tömeges legalizálásnak csak egyszeri esetnek kellene lennie, mivel egy ilyen intézkedés nem oldja meg a tényleges problémákat.
Frontex
A varsói székhelyű Frontex az EU külsőhatár-védelmi operatív együttműködésért felelős független szerve, amely tanácsadói, kutatói és képzési funkciókat is ellát. A Frontex kiegészíti a nemzeti határigazgatási rendszereket és kiegészíti a tagállami határvédelmi szervek tevékenységét.
A parlament véleménye szerint a Frontexnek meg kell kapnia a fellépéseihez szükséges forrásokat, amint arról a 2007/2004/EK rendelet 7. cikke (műszaki eszközök kezelése) rendelkezik. A képviselők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a tagállamok elmulasztották betartani ígéreteiket, melyek szerint rendelkezésre bocsátanák logisztikai eszközeiket és emberi erőforrásaikat a műveletek támogatása céljából. A jelentés szerint az afrikai kontinensről Európa felé irányuló migrációs folyamat az unió külső határainál elhelyezkedő déli tagállamokra – különösen az olyan kisebb tagállamokra, mint Málta és Ciprus – jelenleg aránytalan terhet ró, ami az unió külső határainak közös igazgatására irányuló intézkedések megerősítését teszi szükségessé.
Szájer: erősebb európai bevándorláspolitikát
A szerda délelőtti vitában a néppárti Szájer József azt mondta, teljesen abszurd, hogy „megnyitottuk a belső határainkat, de még sincsen közös bevándorlási politikánk”. A képviselő szerint „az európai polgárok úgy látják, hogy az unión belül a nyitott határok ellenőrizetlen bevándorláshoz vezetnek”. „Ha meg akarjuk őrizni társadalmunk békéjét és a polgárok támogatását a szabad mozgásra, erős és a mostaninál erősebb Európára van szükség a bevándorlás területén” – vélte Szájer, hozzátéve: nem szabad elfelejteni, hogy bár uniós polgárokról van szó, „az új tagországok polgáraival szemben még mindig komoly korlátozások állnak fenn a bevándorláspolitika területén”.
A képviselő azt mondta, az Európai Néppárt szerint a bevándorláspolitikában a tagországok közötti szolidaritásra, az emberi méltóságra mint vezető elvre, az illegális bevándorlás elleni határozott fellépésre, erős határvédelemre, valamint a legális bevándorlás szabályainak átláthatóvá tételére van szükség. Szájer hozzátette: az unió által segélyezett országoktól meg kell követelni az emberi és demokratikus jogok tiszteletben tartását.
Kósáné: emberarcú európai bevándorláspoltikát
Kósáné Kovács Magda (szocialista) úgy vélte, közös uniós bevándorláspolitikát kell létrehozni, azonban „a szigor önmagában nem érték”. A képviselőnő szerint „össze kell hangolni a migráció komplex jelenségeit – beleértve a csak gazdasági okból érkező, de a határt szabálytalanul átlépő bevándorlókat is – és szétválasztani a menedékkérőket: a bűnözéssel érintkező beszivárgókat és azokat, akiket esetleg maguk a hatóságok tolnak át az illegális térfélre”.
Kósáné szerint az új tagországok tranzitországból célországgá válnak, és szükség is van a munkaerőpiaci utánpótlásra, ezért üdvözlendő az erre vonatkozó szabályozás elfogadása. A politikus úgy vélte, „a kibocsátó országokkal való együttműködés jelenti az igazi, új emberarcú jövőt, ahol a legális és illegális migráció nem egy életre szóló döntés, nem menekülés a haza és az otthon elől, hanem egy átmeneti időszak, ahol a visszatérésnek a feltételeit a megértéssel és az integrációval kell megalapozni”.
