Napirend előtti felszólásokban kértek szót a Benes-dekrétumokkal kapcsolatosan magyar, szlovák és német képviselők a hétfőn kezdődött strasbourgi plenáris ülésen, szlovák képviselők pedig a Magyar Gárda megalakulása ellen nyújtottak be írásbeli nyilatkozat-tervezetet.
Napirend előtti felszólalásokban kértek szót a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban magyar, szlovák és német képviselők a hétfőn délután kezdődött strasbourgi plenáris ülésen. A Szlovák Nemzeti Tanács a múlt héten megváltoztathatatlannak minősítette a csehszlovákiai németek és magyarok kollektív bűnösségét és jogfosztottságát a második világháború végét követő hónapokban kimondó Benes-dekrétumokat. Az öt magyar parlamenti párt európai parlamenti képviselői, Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) a múlt héten közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament szeptember 20-i döntését.
A hétfői vitában felszólalt Vladimír Manka szlovák képviselő, aki kiemelte, hogy még 2002-ben az Európai Bizottság is lezártnak nyilvánította a kérdést, és „a dekrétumok érinthetetlenek, nem lehet visszaforgatni a történelem kerekét, és kétségbe vonni a háború után elfogadott dokumentumokat”. Markus Ferber, a német CSU európai parlamenti csoportjának vezetője korábban már nyilatkozatban ítélte el a Szlovák Nemzeti Tanács döntését. „Egy ilyen kezdeményezés, amely kiáll a kollektív bűnösség elve mellett nem időszerű és az európai normákkal ellentétes” – húzta alá Ferber, aki most arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a lépés nem tükrözi a közös európai szellemet és megbékélést.
Martin Schulz a szocialista frakció vezetője szerint a Benes dekrétumoknak már nincs hatása, a vita ezért okafogyottá vált. A feszültség szítása helyett a kedélyek lecsillapítása és a megbékélés elősegítése a feladata az Európai Parlamentnek, ebben képviselő kollégái segítségét is kérte Schulz. Szót kért Szent-Iványi István liberális képviselő is, aki hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elvén alapulva magyarok és németek százezreit fosztották meg otthonaiktól, és már megszületésükkor is szégyenteljesek voltak. „Minden demokratának kötelessége elítélni, ha fel akarják támasztani a hatvan évvel ezelőtti szégyenteljes eseményeket” – zárta beszédét Szent-Iványi.
Irena Belohorská, szlovák képviselő a Magyar Gárdát szőtte mondanivalójába, hangsúlyozva a magyar hatóságok felelősségét a Gárda létrejöttében. „A szomszédos országokban egyre nagyobb aggodalommal figyelik ezt a Gárdát” – mondta Belohorská. „Példát kellene venni az új tagállamoknak a régiektől, akik évszázados ellenségeskedés után megbékéltek” – kezdte beszédét Tabajdi Csaba. A szocialista képviselő szerint a nacionalizmusra nem lehet ugyanaz a válasz, hanem annak elítélése és leküzdése. „A magyar-szlovák megbékélésnek nincs alternatívája” – zárta beszédét Tabajdi.
A hétfői plenáris ülésre írásbeli nyilatkozat-tervezetet nyújtott be három szlovák képviselő – Irena Belohorská, Sergej Kozlík és Peter Baco – a Magyar Gárdáról. A nyilatkozat akkor lehet a Parlament hivatalos álláspontja, ha december 24-ig a képviselők fele (393) aláírja. A szlovák képviselők szerint „a Magyar Gárda létrehozása és – nem csak létrehozása országában, hanem a szomszédos országokban is folytatott – tevékenysége aggodalmat és nyugtalanságot okoz” és kifogásolják, hogy „a magyar bíróságok engedélyezték nyilvántartásba vételét”.
A szöveg szerint „a Magyar Gárda célja Magyarország megvédése az őt körülvevő országok támadása ellen, ami minden valószínűség szerint lényegében a jelentős magyar kisebbséggel bíró szomszédos országokat, például Szlovákiát, Romániát és Szerbiát jelenti”. A képviselők felkérik az illetékes magyar és európai hatóságokat, hogy „kövessék figyelemmel a Magyar Gárda tevékenységét”, az Unió tagállamaitól pedig azt várják, hogy „tegyenek határozott lépéseket a jövőben várhatóan konfliktushelyzetet okozó tevékenységek ellen” – fogalmaz a tervezet.
