A luxemburgi székhelyű Elsőfokú Bíróság hétfői ítéletében megerősítette az Európai Bizottság azon korábbi határozatát, amely piaci erőfölénnyel való visszaélést vetett a Microsoft szemére.
Közel egy évtizedes jogi huzavona végére tehet pontot az Elsőfokú Bíróság hétfői ítélete, amely visszautasította a Microsoft felülvizsgálatot követelő keresetét, és így lényegében fenntartotta az Európai Bizottságnak a szoftveróriással szemben hozott korábbi határozatait. Az EU végrehajtó testülete ugyanis még 2004-ben megállapította, hogy a Microsoft visszaélt piaci erőfölényével és megsértette a tisztességes versenyre vonatkozó uniós szabályokat, amikor is visszatartotta az összekapcsoláshoz (interoperabilitás) szükséges kulcsfontosságú információkat, valamint – a testület szerint illegálisan – egyfajta árukapcsolásként társította és dobta piacra a Windows operációs rendszert és a hang- és videóanyagok közvetítésére alkalmas Windows Media Playert.
A taláros testület lényegében most mindkét esetben az Európai Bizottságnak adott igazat, a többi között megállapítva, hogy az ilyesfajta árukapcsolások nagy eséllyel a verseny gyengüléséhez vezethetnek. A Bíróság nem módosította, és így lényegében fenntartotta azt a – máskülönben rekordnak számító – 497 millió eurós büntetést is, melyet a piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt még 2004-ben rótt ki az Európai Bizottság a redmondi székhelyű cégre.
A Bíróság ugyanakkor megsemmisítette a 2004-es bizottsági határozat azon pontját, mely egy olyan megbízott kinevezését javasolta, aki hozzáfér egyebek között a Microsoft dokumentumjaihoz, a termékekkel kapcsolatos információkhoz. Az Európai Bizottság nyilatkozatban üdvözölte a Bíróság döntését. Neelie Kroes versenypolitikai biztos szerint mérföldkőnek számító ítéletével a taláros testület – különösen a domináns pozícióban lévő vállalatok esetében – fontos precedenst teremtett a verseny biztosítása szempontjából.