Az Európai Közösségek Bírósága ezen a héten tovább vizsgálódik a Nestlé által még 2004-ben benyújtott kereset ügyében, továbbá napirendre kerül egy cseh illetőségű ügy, melyben a bíróság arra ad választ, alkalmazható-e hivatalos kihirdetésének elmaradása ellenére cseh személyekkel szemben közösségi rendelet. A Loméi Egyezményt felváltó Cotonoui Megállapodásról is szó esik majd, hasonlóan egy finn állampolgárságú tanár ügyéről, illetőleg Hollandia EK-Szerződésbe foglalt kötelezettségszegéséről.
C-193/06 P Nestlé kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM)
A Nestlé még 2004-ben keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal ellen (T-74/04. sz. ügy), mivel az OHIM a Quick belga gyorsétterem-lánc kifogását követően megtagadta a “Quicky” megjelölés közösségi védjegyként való bejegyzését.
A belga gyorsétterem-lánc a “Quick” és a “Quickies” közösségi védjegyek jelenlegi jogosultja. A Nestlé a cég reklámjaiban rendszeresen szereplő nyúlfiguráját akarta a “Quicky” szó kíséretében ábrás jelzésként bejegyeztetni.
“Quicky”, a Nestlé-nyuszi, a Nestlé Nesquik márka megtestesítője 1973 óta. Az Elsőfokú Bíróság 2006. február 22-én meghozott ítéletében elutasította a Nestlé keresetét. A Nestlé a jelen eljárás keretében ezen ítéletet támadja az Európai Bíróság előtt.
C-161/06 Skoma-Lux
Az alapügy felperese, a Skoma-Lux társaság borbehozatallal és -értékesítéssel foglalkozik Csehországban. 2004. szeptember 30-án a cseh vámhatóság egy vörösbortermék tarifális besorolására vonatkozó pontos információk közlésének elmulasztása miatt megbírságolta a céget.
A szankcionált cselekményeket a cég részben Csehország EU-csatlakozása előtt, részben az után követte el; ez utóbbi cselekményekért a bírságot egy olyan közösségi rendelet alapján szabták ki, amelyet hivatalosan (az EU Hivatalos Lapjában) még nem hirdettek ki cseh nyelven a kérdéses cselekmények elkövetésekor.
A cég azt állítja, hogy a hivatalos kihirdetés elmaradásának következményeként a rendelet nem alkalmazható cseh személyekkel szemben. A cseh vámhatóság ezzel szemben azt állítja, hogy a felperesnek, mint hivatásos borimportőrnek, ismernie kellett volna a csatlakozás után hatályban lévő közösségi jogszabályokat, és hogy a kérdéses rendelet cseh nyelvű változata már amúgy is elérhető volt az Interneten.
Az ügyet tárgyaló cseh bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses rendelet, hivatalos kihirdetésének elmaradása ellenére, alkalmazható-e cseh személyekkel szemben.
C-91/05 Bizottság kontra Tanács
Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok és az Európai Közösség közötti együttműködést szabályozó Loméi Egyezményt felváltó Cotonoui Megállapodás – amelyet 2000. június 23-án írtak alá – 2003. április 1-jén lépett hatályba.
A megállapodást az Európai Közösség a fejlesztési politika területén, tehát egy közösségi hatáskörbe tartozó területen kötötte. A megállapodás – egyebek mellett – célul tűzte ki az élőerő elleni aknák elleni küzdelmet, valamint a kiskaliberű és könnyűfegyverek terjedésének és illegális kereskedelmének megakadályozását.
Ezzel párhuzamosan a Tanács a közös kül- és biztonságpolitika területén együttes fellépést és határozatot fogadott el, melyekben célkitűzésként szerepel a kiskaliberű és könnyűfegyverek afrikai terjedésének megakadályozása.
Mivel a Bizottság véleménye szerint az említett tanácsi együttes fellépés és határozat olyan területeken tervez intézkedéseket, amelyek a Cotonoui Megállapodás értelmében az Európai Közösség – és nem az Európai Unió – hatáskörébe tartoznak, a Bizottság hatáskör hiánya miatt az együttes fellépés és a határozat megsemmisítését kéri az Európai Bíróságtól.
C-297/05 Bizottság kontra Hollandia és C-74/06 Bizottság kontra Görögország ügyek
A C-297/05. sz. ügyben a Bizottság annak megállapítását kéri az Európai Bíróságtól, hogy, mivel az előzőleg más tagállamban nyilvántartásba vett gépjárműveket Hollandiában történő nyilvántartásba vételüket megelőzően műszaki ellenőrzésnek veti alá, miközben az először Hollandiában nyilvántartásba vett gépjármű hollandiai lakóhellyel rendelkező másik tulajdonosra vagy üzembentartóra történő átruházásához nincs szükség ilyen ellenőrzésre, Hollandia nem teljesítette az EK-Szerződés 28. és 30. cikkei alapján fennálló kötelezettségeit (e cikkek állapítják meg a tagállamok közötti mennyiségi korlátozások tilalmát).
A Bizottság szerint azokat a műszaki ellenőrzéseket, amelyeket Hollandia az előzőleg más tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek esetében a nemzeti gépjármű-nyilvántartásba történő felvétel feltételeként megkövetel, sem az EK-Szerződés 30. cikkében felsorolt célkitűzések, sem a Bíróság ítélkezési gyakorlata által elismert bármely kényszerítő követelménynek való megfelelés nem igazolja.
A C-74/06. sz. ügyben a Bizottság annak megállapítását kéri az Európai Bíróságtól, hogy Görögország, mivel a más tagállamból görög területre behozott használt gépjárművek adóalapjának meghatározásához egyetlen, kizárólag a gépjármű korán alapuló értékcsökkenési tényezőt alkalmazott, amely szerint a 6 hónap és egy év közötti gépjárművekre 7%-os, az egy évesekre pedig 14%-os értékcsökkenést lehet figyelembe venni, ami nem garantálja, hogy a fizetendő adó nem haladja meg, még egyedi esetekben sem, az ugyanezen tagállamban már regisztrált, ugyanolyan típusú használt gépjárművek értékébe már beleszámított maradványadó összegét, ugyanakkor az értékcsökkenés számításának alapját nem közölték a nyilvánossággal, és a gépjárművek szakértői vizsgálatát 300 euró illeték terheli, nem teljesítette az EK-Szerződés 90. cikkéből eredő kötelezettségeit (e cikk alapján a tagállamok nem sújthatják nagyobb mértékű adóval a más tagállamból behozott termékeket, mint a hasonló jellegű hazai termékeket).
C-116/06 Kiiski
A finn állampolgárságú és foglalkozását tekintve tanár S. Kiiski nevelési szülői szabadság iránti kérelmet nyújtott be munkáltatójához, egy tamperei iskolához, annak érdekében, hogy otthon foglalkozhasson első gyermekével. A nevelési szülői szabadság megkezdése előtt kiderült, hogy ismét gyermeket vár, amely tény következtében megváltoztatta a szabadsággal kapcsolatos terveit.
Arra kérte munkáltatóját, hogy rövidítsék le nevelési szülői szabadságának időtartamát, hogy második gyermeke megszületése előtt még dolgozhasson. E kérelmét munkáltatója elutasította, arra hivatkozva, hogy a nevelési szülői szabadság időtartamára már egy szerződéses tanár felvételével gondoskodtak S. Kiiski helyettesítéséről, és e szerződést csak kártérítés megfizetése fejében tudnák felmondani, amire az iskola nem hajlandó.
Emellett a munkáltató szerint egy új terhesség általánosságban nem tekinthető olyan előre nem látható és alapos oknak, amely alapján a nevelési szülői szabadság időpontja és tartama módosítható lenne.
S. Kiiski úgy érezte, hogy a fenti elutasítás miatt nemen alapuló hátrányos megkülönböztetést szenvedett el, és úgy véli, hogy a terhessége miatt a többi munkavállalótól eltérő – kedvezőbb – bánásmódban kellene részesülnie.
Ennek megállapítása érdekében Finnországban bírósághoz fordult; az Európai Bíróságot az ügyben eljáró finn bíróság kereste meg kérdésekkel előzetes döntéshozatali eljárás keretében.
Kokott főtanácsnok 2007. március 15-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a munkáltató eljárása összhangban van a közösségi joggal.
