A jövő évben akár több lényeges ponton is hozzányúlnak az áfa-szabályokhoz, hogy – egyebek között – csökkenjen a vállalkozások adminisztrációs terhe.
A legnagyobb kérdőjel valószínűleg az, hogy január 1-et szabad-e komolyan venni? Ha igen, akkor új adószabályozás lesz hatályos: egyebek között az áfa törvény alakul át sok szempontból. Főleg az adminisztráció csökkenhet az elkövetkezendőkben, de az adólevonás, az áfa-visszaigénylés is módosulhat, s amit a legutóbbi időkig, éppen az EU nem pozitív tapasztalatai miatt, csak elvi lehetőségként vetettek fel, jövőre talán valóságossá válhat: bizonyos feltételek mellett az úgynevezett fordított adózás.
A változás hosszú távon lehet fontos a vállalkozásoknak, mivel az adminisztrációs kötelezettségek csökkenhetnek. Azt tervezi a jogszabályalkotó, hogy módosul a csoportos adóalanyiságra vonatkozó előírás. Előnyt jelenthet a mai gyakorlathoz képest az ígért új megoldás a “belföldön letelepedett, egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozásnak minősülő társaság” számára is, ha a lehetségessé váló újszerű, s egyben sajátos adóalanyiságot választja.
Bennt nincs áfa
Tény, hogy az érdekelt összes vállalkozásnak hasonlóan kell majd nyilatkozni, azaz részeseivé válnak a kapcsolt vállalkozás alkotta csoportnak. E cégek egymás közötti szolgáltatása az újítás szerint nem minősül majd gazdasági tevékenységnek. Ez úgy is értendő, hogy a “belső” termékértékesítés sem számít annak, következésképp nem termeli áfa a folyamatot.
A jelenlegi törvény szerint “közhatalmi tevékenységnek minősül a közhatalmi szerv olyan természetű vagyonának – vagyoni értékű jogának – az átengedése, amelyre koncessziós szerződést lehet kötni.” A koncesszióba adható jogok, tárgyak átengedése ilyenformán adókötelessé válik. Nem marad benne a hatályos jogszabályban az, hogy a közhatalmi szervek jelentéktelen gazdasági tevékenysége nem minősül gazdasági tevékenységnek, praktikusan 4 millió forint alatti ügyletek is áfa-kötelesek lesznek.
Apport, keretszabályok
Részleteket még nem lehet tudni, de azt igen, hogy az apport a jövőben nem minősül majd az áfa hatálya alá tartozó termékértékesítésnek. (Most még visszaigényelhető.) Ez akkor lesz így, ha a nem pénzbeli hozzájárulás beszerzője belföldi adóalany, s mint ilyen vállalja, hogy “az apporthoz kapcsolódó áfa-szabályokból eredő jogok és kötelezettségek jogutódként őt illetik, terhelik”.
Komoly mértékű adminisztráció-csökkentő jogi beavatkozás az adófizetői kötelezettség szabályozásával függ majd össze. Voltaképpen nem marad “más”, mint egy keretszabály a mai, mindenre kiterjedő paragrafus-dzsungel ellenében. Kiiktatódnak tehát a speciális szabályok a “bizományosi értékesítés, a folyamatosan teljesített termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás” esetében, s megszűntetik az időszakos elszámolás fogalmát, az építési szerződés részteljesítéséhez kapcsolódó adófizetési kötelezettséget.
