„Európa demográfiai változásait tükrözni kell az Európai Parlament összetételében is” – mondta Adrian Severin szocialista román képviselő keddi sajtótájékoztatóján, ahol szerzőtársával Alain Lamassoure-ral együtt a 2009 utáni EP-helyek tagállamok közötti újraelosztásáról szóló javaslatuk mellett érveltek.
Alain Lamassoure és Adrian Severin képviselők a múlt héten mutatták be jelentésüket a Parlament alkotmányügyi szakbizottságának a képviselői helyek újraosztásáról, amely a “csökkenő arányosság” elvét követve a jelenlegi 785-ről 750 főre csökkentené az Európai Parlament létszámát. Az újraosztás azon az elven alapszik, hogy minél népesebb egy tagállam, annál nagyobb az egy képviselőre eső polgárok száma.
Severin szerint a legnagyobb nehézség megfelelni a három kitűzött elvnek – azaz 750 főre redukálni a parlamenti helyek számát (ahogy azt már az alkotmányos szerződés is előirányozta), legfeljebb 96 képviselői hellyel rendelkezzen egy ország (ez csupán Németországot érintené, amely a mostani 99-ből három helyet veszítene), valamint a mostani minimális öt helyet hatra emeljék (ezzel Málta járna jól) -, mindeközben pragmatikusnak maradni.
„A Nizzai Szerződésből indulunk ki, senki nem veszít, ez ugyanis a tagállamok egyértelmű elutasításához vezetne” – hangsúlyozta Severin. „Korábban kis és nagy tagállamokban gondolkoztunk, mostantól a csökkenő arányosság elvét követnénk. Logikus modellt próbáltunk felállítani, ami a későbbiekben is kiállja az idő próbáját és hosszútávon alkalmazható. Nem győztes-vesztes alapon kell gondolkodni”- figyelmeztetett a képviselő, aki szerint a Parlament demokratikussá, legitimmé és hatékonnyá tétele a cél. Az elkövetkezendő bővítések során is a mostani kereteken belül kell gondolkozni, ekkor csökkentenék az egyes tagállamok által küldött képviselők számát.
A júniusi EU-csúcson az Európai Unió állam- és kormányfői nem adtak mandátumot a kormányközi konferenciának a Parlament összetételének kidolgozására, hanem a képviselőkre bízták, hogy álljanak elő egy javaslattal. Amennyiben ez nem történik meg, a Nizzai Szerződésben elfogadott leosztás lép életbe – eszerint a létszám 736 főre csökkenne, és csupán Németország, Szlovénia, Észtország, Ciprus, Luxemburg és Málta esetében nem változna a mandátumok száma, az összes többi tagállam vesztesként kerülne ki. A javaslatról október 1-jén szavaz az alkotmányügyi bizottság, és október 11-én a plenáris ülésen is napirendre kerül.
