Az ÁSZ a 2006. évben 493 helyi önkormányzat (az önkormányzatok 15,5%-a) és 71 települési kisebbségi önkormányzat (a kisebbségi önkormányzatok 3,5%-a) gazdálkodási rendszerének átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzését végezte el.
Az államháztartás önkormányzati alrendszerét 2006-ban 3187 helyi önkormányzat és 2045 települési kisebbségi önkormányzat alkotta. A helyi önkormányzatok könyvviteli mérlegben kimutatott vagyona 2002-2006 között 6423 milliárd Ft-ról 10 300 milliárd Ft-ra nőtt, a növekedés mintegy kétharmadát a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok 2003. évben elvégzett érték megállapítása okozta. Az ön-kormányzatok a 2002. évben 2570 milliárd Ft, a 2006. évben ennél 45%-kal magasabb összegű, 3719 milliárd Ft konszolidált költségvetési
bevétellel gazdálkodtak.
Az ÁSZ a 2006. évben 493 helyi önkormányzat (az önkormányzatok 15,5%-a) és 71 települési kisebbségi önkormányzat (a kisebbségi önkormányzatok 3,5%-a) gazdálkodási rendszerének átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzését végezte el. Az el-lenőrzés során alapvetően a 2005. évi gazdálkodásra koncentráltak, de a helyszíni vizsgálat befejezéséig figyelemmel kísérték a pénzügyi-gazdasági folyamatokat és egyes gazdálkodási tendenciák megítélésénél a 2002-2004 közötti időszak gazdasági eseményeit, adatait is értékelték.
Az elmúlt négy évben Budapest Főváros Önkormányzatánál, valamint az összes megyei, megyei jogú városi, Budapest fővárosi kerületi és városi önkormányzatnál a gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzését, valamint ennek ellenőrzési programjához kapcsolódóan a nagyközségi és községi önkormányzatok 59,7%-ánál egyéb szabály-szerűségi ellenőrzést végeztek.
Az ellenőrzést – az ellenőrzési program 2007. évi megújítása előtt – már több éve közel azonos program alapján végezték, ezáltal a helyszíni ellenőrzések megállapításai lehetőséget adtak arra, hogy több évet összehasonlító elemzésre vállalkozhassanak, valamint az arányokat, a trendeket és a tendenciákat is bemutassák. A jelentésben az ellenőrzött önkormányzatoknál tapasztaltak összegzése mellett – mely statisztikai jellegű adatfeldolgozáson is alapul – az
önkormányzatok gazdálkodásának országosan jellemző tendenciáit és főbb adatait, mutatószámait is szemléltetik, a 2003-2006 között történt változás bemutatásához bázisnak a 2002. év adatait tekintették.
A kiemelt körbe tartozó (megyei, megyei jogú városi, Budapest fővárosi, fővárosi kerületi) és a városi önkormányzatok körében az elmúlt négy évben a gazdasági programmal rendelkező önkormányzatok aránya pozitív irányban változott. A költségvetési koncepcióban foglaltakat figyelembe vevő költségvetések évről-évre nagyobb arányban feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodás szabályozottsága javult, melyet jelez, hogy nőtt az előírt szabályzatokkal rendelkező önkormányzatok aránya, a számlarend kivételével javult a szabályozások minősége is. A munkafolyamatba épített ellenőrzés elvégzésének rendszere, színvonala azonban kevésbé javult az elmúlt négy évben.
Az önkormányzatok több mint harmadánál a vagyongazdálkodási rendeletben lehetővé tették a versenytárgyalás mellőzését, és az elidegenítések során a versenytárgyalási kötelezettségre vonatkozó előírást az önkormányzatok fele nem vette figyelembe. Az „üvegzsebről” szóló törvény előírása ellenére az ellenőrzött önkormányzatok mintegy fele évek óta nem, vagy csak részben tett eleget a támogatások, és az 5 millió Ft értékhatár feletti szerződések közzétételi kötelezettségének. A vagyongazdálkodás szabályozási hiányosságai, a versenytárgyalás nélkül történt elidegenítések, és a közzététel elmulasztása nem segítette a vagyonnal történő gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. Az önkormányzatok évente növekvő számú közbeszerzési eljárást folytattak le. Az ellenőrzött kiemelt körbe tartozó és a városi önkormányzatok ötödénél állapítottuk meg, hogy nem folytatta le minden indokolt esetben a közbeszerzési eljárást.
Az államháztartás önkormányzati alrendszere támogatásként (nem szociális ellátásként) évente növekvő összeget – a 2006. évben 277 milliárd Ft-ot – adott át különböző szervezeteknek és a háztartásoknak. A támogatások összegét, a támogatott célt, a számadási kötelezettség teljesítésének módját, határidejét az előző évhez viszonyítva növekvő arányban meghatározták, azonban a számadások ellenőrzését a törvényi előírás ellenére az önkormányzatok közel tizede nem végezte el, a rendeltetésszerű felhasználást pedig közel nyolctizednél nem ellenőrizték.
Az önkormányzatok költségvetésben kimutatott egyensúlyi helyzete nem javult. Az ellenőrzött önkormányzatok kilenctizedénél a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A költségvetési hiány kialakulásában a feladatellátás módjának gazdaságtalan megszervezése, az intézményi kapacitások alacsony kihasználtsága, valamint a tervezési hibák is szerepet játszottak. A költségvetési és a pénzügyi egyensúly javítására tett önkormányzati intézkedések hatására az év végére az ellenőrzöttek mintegy harmadánál a működési célú, közel kétharmadánál a felhalmozási célú költségvetési kiadásoknál volt hiány. A hiányzó bevételt részben hitelfelvétellel pótolták, különösen a folyószámlahitel összege, tartóssága növekedett az elmúlt négy év alatt, növelve az eladósodást. Az önkormányzatok fele a kötelező és önként vállalt feladatait, valamint azok ellátásának módját, mértékét nem határozta meg, ehhez a jogszabályi előírások sem nyújtottak számukra megfelelő segítséget. A kisebbségi önkormányzatok kiadásaikat évek óta jellemzően az önkormányzati testületi működés feltételeinek biztosítására, valamint a településen élő kisebbségek érdekeinek képviseletére és a nemzetiségi hagyományok ápolására fordítják.
A belső ellenőrzési területén előre lépés történt a belső ellenőrzési szervezet kialakítása és szabályozottsága, valamint a belső ellenőrzési kézikönyvek készítése területén. A korábbi számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok háromnegyedét hasznosították. A Kormánynak és az egyes minisztereknek tett javaslataink hatására érezhető javulás figyelhető meg az önkormányzatok gazdálkodásának kereteit meghatározó szabályozásoknál.
