A jogalkotás minőségének javítása az Európai Unióban: ezzel a címmel írt jelentést Lévai Katalin. A kedden elfogadott dokumentumban az EP támogatja az Európai Bizottság erőfeszítéseit ezen a téren, és az uniós intézmények egyenrangú részvételét sürgeti a folyamatban.
A Lévai Katalin (szocialista) által jegyzett, kedden kézfelemeléssel, módosítás nélkül megszavazott dokumentum emlékeztet: az Európai Bizottság az utóbbi években „jobb szabályozás”, illetve „jobb jogalkotás” címszó alatt igyekszik javítani a közösségi jogalkotás minőségét, értelmezhetőségét, hatékonyságát.
A jelentéstevő szerint „a jobb szabályozás a költségek alacsonyan tartása mellett a modern, racionális és hatékony jogalkotásból származó előnyök maximális kiaknázására törekszik azért, hogy a termelékenységet, a növekedést és mindezek révén a foglalkoztatottságot az egész Európai Unió területén magas színvonalon biztosítani lehessen”.
Az Európai Bizottság 2006. november 14-én kiadott, „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata” című közleményére reagál most az EP által elfogadott kerülő szöveg.
A jelentésben az EP „határozottan támogatja az EU joga eredményességének, hatékonyságának, koherenciájának, számonkérhetőségének és átláthatóságának megerősítését szolgáló, jobb szabályozásra irányuló folyamatot”.
Ennek során a képviselők a következőket várják el:
- „a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament teljes és együttes részvétele;
- valamennyi érintett résztvevővel folytatott széles körű és átlátható konzultáció, ideértve a nem kormányzati szervezeteket is;
- a közösségi szervek szabályozási folyamattal kapcsolatos felelősségre vonhatóságának és e folyamat általános átláthatóságának fokozása, különösen a Tanács üléseinek nyilvános ellenőrzés alá vonása révén akkor, amikor a Tanács jogalkotói minőségében jár el;
- bármely, az egyszerűsítés céljából végzett vizsgálatnak azonos mértékben kell figyelembe vennie a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat, és nem szabad csupán rövid távú megfontolásokra korlátozódnia;
- az egyszerűsítési eljárásnak semmilyen körülmények között sem szabad magával vonnia a jelenlegi jogalkotás színvonalának csökkenését.”
Lévai: 150 milliárd euró pluszt hozna a jobb szabályozás
Plenáris felszólalásában Lévai Katalin szólt arról, hogy a tagállamok tapasztalatai azt bizonyítják, a hatóságok sokat tehetnek a jogszabályi adminisztratív akadályok lebontásáért. Ilyen uniós szintű lépésekkel az Európai Bizottság szerint másfél százalékkal lehetne növelni az EU gazdaságát és mintegy 150 milliárd euró szabadulna fel a beruházások számára – mondta a képviselőnő.
Lévai támogatásáról biztosította azt a célkitűzést, hogy a jogszabályi környezet a szükségesség, az egyszerűség és a hatékonyság elvein alapuljon, legyen polgárbarát és kerülje a felesleges túlszabályozást. Az egyszerűsítési folyamatnak ugyanakkor teljesen átláthatónak kell lennie, és abba be kell vonni az Európai Parlamentet, illetve egyéb szakértőket, civil szervezeteket is – így a jelentéstevő.
A politikus a döntéshozóktól független, kiváló minőségű munkát végző uniós hatásvizsgáló testületet hozna létre.
A parlament a jobb jogalkotásról három további jelentést is elfogadott. Bert Doorn (néppárti, holland) a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról, Giuseppe Gargani (néppárti, olasz) a szabályozási környezet egyszerűsítésének stratégiájáról, Manuel Medina Ortega (szocialista, spanyol) pedig a nem kötelező erejű jogi eszközök (soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményeiről írt.
