A bankok pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadásai átlagosan 58 százalékkal növekedtek az elmúlt három év során, ami felülmúlta a pénzintézetek 2004-es várakozásait. Észak-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában az ilyen jellegű költések 70 százalékkal, vagy akár azt meghaladó mértékben is növekedtek – derül ki a KPMG felméréséből.
A kábítószer-kereskedelemből, fegyverkereskedelemből és egyéb bűncselekményekből származó illegális bevételek éves szinten a becslések szerint meghaladják az ezer milliárd dollárt, ezért a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése továbbra is komoly kihívást jelent a bankszektor számára.
A bankok világszerte egyre többet költenek a pénzmosás elleni védekezésre és megelőzésre, miközben folyamatosan szigorodnak a szabályozási követelmények. A KPMG második nemzetközi felméréséből kiderül, hogy a pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadások átlagosan 58 százalékkal nőttek az elmúlt három évben. (A konkrét összegekről nem tesz említést a vizsgálat.)
A most kiadott 2007-es felmérés – amely 55 ország, 250 vezető bankjának 25 százalékát lefedi, és a korábbinál alaposabban vizsgálta a fejlődő piacokat – megerősíti azon trendeket, miszerint a pénzintézeteknél jelentős mértékben nőttek a pénzmosás megelőző rendszerekre és a szabályozási környezetre, illetve ezek fejlesztésére fordított befektetések.
60 százalékos növekedés
Miközben a pénzmosás elleni intézkedésekre fordított kiadások átlagosan 58 százalékkal növekedtek az elmúlt három év során, ami felülmúlta a pénzintézetek 2004-es várakozásait, a bankok többsége ma úgy gondolja, hogy a pénzmosás elleni intézkedésre fordított kiadások növekedési üteme lassulni fog, és a következő három évben átlagosan 34 százalékpontos növekedés várható. A vizsgálathoz mellékelt grafikon szerint az átlagnál többet Oroszországban és a FÁK államokban (53 százalék), valamint Közép- és Dél-Amerikában (42 százalék) költhetnek a pénzintézetek a pénzmosás elleni küzdelemre a következő három évben.
A vizsgálatból kiderült: a fejlettebb monitoring-technológiák ellenére is a bankok 97 százaléka úgy látja, hogy a személyzet éberségére van szükségük ahhoz, hogy kiszűrjék és azonosítsák a gyanús ügyleteket, és közel egyharmaduk (34 százaléka) elégedetlen a jelenleg használatban lévő tranzakció ellenőrző rendszere hatékonyságával.
A pénzmosás elleni küzdelemre fordított növekvő kiadások és bővülő képzések mellett, a bankok több mint 70 százalékánál a gyanús cselekményekről szóló jelentések száma is emelkedett, sőt, a bankok 42 százalékánál – saját megfogalmazásuk szerint – jelentős mértékben nőtt ezen jelentések száma.
