Egyre több a kínai termékek hibái miatt kialakult botrány, de mindezek ellenére az ország egyre több jó minőségű terméket is előállít. Vajon az ázsiai ország képes lesz elszakadni a szolgai utánzatok gyártásától? A szellemi tulajdonnal való kreatív visszaélések dacára egyre több jel utal arra, hogy igen.
Az Apple iPhone-ja az idei év talán legjobban várt elektronikai cikke, amely számos olyan funkcionális és formai újdonságot tartalmaz, amik gyártója szándékai szerint messze meghaladják a versenytársak hasonló készülékeit. Érthető hát a Popular Science internetes kiadásában publikált cikk szerzőjének megrökönyödése, amikor a miniOne nevű, nyilvánvalóan Kínában gyártott készüléket kézbe véve rájött, hogy az egyes szempontok szerint jobb, mint az eredeti hiszen nem csak egyetlen szolgáltató hálózatán működik és körülbelül feleannyiba kerül, miközben elvileg ugyanazokat a szolgáltatásokat tudja. Dan Koeppel a Meizu által gyártott „másolat” nyomába eredve feltérképezte, hogyan működik a kínai utánzat-ipar.
Kínában jelenleg az egyik legelterjedtebb autó a Chery QQ, ami nem más, mint a világszerte hol Chevy Spark, hol pedig Daewoo Matiz néven forgalmazott személygépkocsi alkatrészenként utángyártott hasonmása. Amikor az első darabok 2003-ban megjelentek, a GM mérnökei is szinte kizárólag a márkajelzés alapján tudják megkülönböztetni az eredetit a másolattól: ez utóbbi olyan pontosra sikerült, hogy az utánzatból kiemelt ajtó gond nélkül behelyezhető az eredeti változatba. A meglepetésnek nyilván oka volt, hiszen a kínaiak sem tudtak mindig ilyen jó minőségű utánzatokat készíteni.
Lépésről lépésre
Az egyik vezető amerikai üzleti tanácsadó cég elemzése öt jól megkülönböztethető időszakra bontja a kínai utánzat-ipar fejlődését. A kezdetek a nyolcvanas évekre tehetők, amikor a kínaiak legfeljebb az eredetikhez messziről hasonlító pólókkal igyekeztek az olcsóbb termékekkel megelégedő nyugati fogyasztókat magukhoz csábítani. A kilencvenes évek elejére ez eredményezte, hogy néhány kevésbé tájékozott nyugati vásárló akár még az eredetivel és összetéveszthette a nagy sportruházati márkák termékeinek utánzataként gyártott ruhaneműt. A fejlődés következő lépcsőfoka az egyszerűbb elektronikai termékek voltak, ekkor jelentek meg az első kínai elemek, DVD-k. Ez után már szinte természetes volt, hogy egyre szofisztikáltabb, az eredetikhez hasonlító kínai elektronikus cikkek jelentek meg a piacon és az ezredfordulóra már sikerült processzorokat, gyógyszereket és nehézipari termékeket is előállítani. A Kína által bejárt fejlődési útvonal szinte hajszálpontosan ugyanaz, mint Japán vagy Korea esetében, csak sokkal hamarabb lesz vége: a nevetséges, rossz minőségű termékek hihetetlen gyorsasággal változtak át a legkedveltebb nyugati márkák használható, de olcsóbb alternatívájává a piacon.
Termékektől a teljes cégcsoportig
A termékek másolásának legegyszerűbb módja az ún. „szellemműszakban” való munkavégzés. Alapja, hogy az elvileg jogtiszta termékeket gyártó telep a rendes műszak végeztével sem áll le, mert rendes munkaidőben eredeti termékeket gyártanak, éjszaka pedig ezek másolatait. Ennek a módszernek az egyetlen hátulütője, hogy a munkások bizonyos időszakban kénytelenek az eredeti termékeket is gyártani. A kiesett munkaidő pótlására jelentek meg Kína-szerte azok a gyárak, amelyek tökéletes másolatai a nyugati vállalatok telepeinek. Ezeken az eredeti gyártó munkamódszereivel, hasonló alapanyagokból teljes műszakban a másolatok elkészítésén munkálkodnak a kínai dolgozók. Az ilyesféle „árnyékgyárak” terveit hol az eredeti cég mérnökeitől veszik, hol pedig a szervezett bűnözés és/vagy a korrupció egyéb módszereinek különböző mértékű alkalmazásával szerzik be.
A hamisítványok terjedését látó nyugati gyártók a jelenség ellen először azzal védekeztek, hogy nem Kínát választották a termékek magvát jelentő alkatrészek előállításának helyszínéül. Ez a módszer persze nem sokat segít, mert még olyan termékeket is lopnak a kínaiak, amelyek gyártásának semmi köze az országukhoz. Egy hajók és autók műszerfalához tartozó egységeket gyártó amerikai vállalat például annak ellenére fedezte fel Connecticut-i gyárának pontos mását Kínában, hogy sohasem készítette egyetlen termékét sem Amerikán kívül. Az ott készült gyenge teljesítményű, ám az eredetihez külsőre nagyon hasonló hamisítványokat azonban globálisan terjesztették, milliós anyagi és erkölcsi kárt okozva ezzel a cégek.
Piaci stratégiai Kínában és a világ többi részén
A koreai LG 2005 végén dobta piacra a „Chocolate” nevű, formatervezésében és funkcióiban akkoriban egyedülálló termékét. Megjelenése után az új telefon minden piacon nagy siker lett, de a koreaiak négy hónappal a termék hivatalos globális forgalomba hozatala után kezdték csak árusítani Kínában. Ez nem bizonyult jó ötletnek, hiszen addigra egy kínai gyártó már megjelent a hazai piacon a saját „Chocolate” mobiljával és a kínai vásárlók addigra már elkötelezték magukat a minőségben és kialakításban versenyképes másolat mellett. Utóbb kiderült, a legtöbb kínai úgy gondolta, hogy az LG náluk csak más néven forgalmazza a telefont.
Egy másik koreai mobiltelefongyártó, a Samsung, megelégelve a hamisítványok okozta több milliárd dolláros bevételkiesést, magánnyomozókat fogadott, hogy a forgalmazók láncát feltérképezve megtalálja azok gyártóit. A nyomozók munkája során fény derült a gyártási folyamatok letükrözéséhez használt stratégiára is.
Ezek szerint a kínai hamisítók először kiválasztják azt a terméket, amelynek hamisítása a legtöbbet hozhat a konyhára, majd igyekeznek mindent megtudni róla. Jóval a kereskedelmi forgalomba helyezés előtt szakmai termékbemutatókra járnak, fényképeket készítenek a termékekről. Az elsők között veszik meg a készüléket, és szerzik meg a Kínára is kiterjesztett szabadalmi leírásokat, amik az ő kezükben gyártási útmutatóvá válik. Húsz-negyven fős mérnöki gárdát alkalmaznak, hogy megismerjék a termék hardver-eszközeit, programozóik pedig hozzálátnak a megfelelő operációs rendszer kidolgozásához. A készülék leírása nagyjából egy hónapot vesz igénybe, ez alatt az idő alatt elkészülnek a kiegészítők (műanyag tokok, használati útmutatók, csomagolás) első mintapéldányai is. A gyártás egy mobiltelefonok kialakítására szakosodott üzemben, körülbelül két hónappal a szakemberek összegyűjtése után meg is kezdődik, de körülbelül harmincezer készülék legyártása után a lebukás elkerülése érdekében máshová költöznek. A Samsungot annyira lenyűgözte a hamisítók által végzett munka, hogy állásajánlatot tett nekik, de azok visszautasították, mert egyszerűbbnek és kifizetődőbbnek tartják a másolatok további gyártását. A Samsung nyomozásának egyetlen gyakorlati eredménye végül az lett, hogy a korai cég ma már a globális megjelenéssel egyidőben teríti saját telefonjait Kínában, mert a piac leszűkítésével valamelyest elejét veheti a hamis termékek elterjedésének.
A termékek hamisítása azonban nem minden: a NEC nevű fogyasztói elektronikai cikkeket gyártó vállalat tavaly nyilvánosságra hozott vizsgálatai azt sugallták, hogy a kínai hamisítók nem csak az egyes termékeket, hanem a védjegy mögött rejtőző egész vállalatot akarták jogtalanul birtokolni. A NEC ugyanis olyan eszközök után kapott fogyasztói kifogásokat, amik még csak nem is szerepeltek a termékportfoliójában. A szálak felgöngyölítése után végül kiderült: egy ötven üzemből álló olyan „árnyékcég” készítette az eszközöket, melynek vezetői saját céges névjegykártyával és emailcímmel rendelkeztek, néhány gyáron pedig messziről is jól látható NEC védjegy világított! Az ügy lezárásaként rajtaütöttek a gyárak kürölbelül felén, elkoboztak mintegy ötvenezer hamisított terméket, de a fő bűnösöket nem sikerült elkapni és az üzemek is működnek, csak éppen más védjegyet tesznek a termékekre.
Minőségi kifogásokból…
A legtöbb kínai termék megtévesztő hasonlósága ellenére azonban még mindig rengeteg veszélyes különbség van az eredeti nyugati termékhez képest. A Chery QQ megjelenése után a csereszabatos alkatrészek ellenére nagyságrendekkel rosszabbul teljesített a törésteszteken az eredetihez képest, mert gyakorlatilag gyilkos csapdává alakult azokban a helyzetekben, amikor egy Daewoo Matiz még képes volt megóvni a benne ülőket. És ez csak egy példa: a közelmúltban az egyik legnagyobb észak-amerikai állateledel-gyártó készítményeiben származó méreganyagok keltettek botrányt, a Mattel alig egy hónapja egy gyermekjátékát volt kénytelen visszahívni, de se szeri se száma a kínai termékekkel kapcsolatos minőségi kifogásoknak.
…minőségi termékek?
A nyugati sajtóban nagy visszhangot kiváltó minőségi kifogások azonban sokak szerint nem megállítani fogják a másolatok terjedését, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy a kínai utánzatok az eredetinél is jobb minőségűvé váljanak, mert a nyugati biztonsági szabványok betartására ösztönzik készítőiket. Annál is inkább, mert jogi eszközökkel eddig csak nagyon kis sikereket lehetett elérni a hamisítókkal szemben. Az elmúlt évben ugyan a Sony pernyertesként távozott a Guanghzou vállalat elleni eljárásból (melynek tárgya a Sony videokameráihoz használt akkumulátorok utánzása volt) és több luxustermék-gyártó sikeresen fogott össze a hamisított Prada, Chanel, Gucci, Burberry és Louis Vuitton termékek legnagyobb pekingi piacaként ismert „Selyempiac” bezárása érdekében, de ezek csak részeredmények. A nyugati termékek klónozása ugyanis olyan ezerfejű hidra, ami bárhol felütheti a fejét. A Selyempiac betiltása után például kirakodóvásárból plázává alakulva egy-két hónap után jobban működik mint bezárása előtt bármikor. Egyes vélemények szerint Kína csak kívülről tűnik erősen centralizált országnak, ahol a kormány központi hatalmat gyakorol, míg a valóságban minden területnek megvannak a maga császárai, akik azt tesznek, amit csak akarnak. Persze van példa arra, hogy valakire lesújt a törvény szigora és ilyenkor a büntetés is elrettentő lehet: májusban a kínai gyógyszerfelügyelet vezetője kapott halálbüntetést mert visszaélt hivatalával.
A visszásságok és a kifogások dacára nincs messze az idő, amikor a kínai termékek utánzatból a nyugati eszközök valódi versenytársaivá válnak. A Chery QQ alig egy éve még egy alacsony minőségű utánzat volt, másfél hónapja pedig a kínai gyártók megállapodtak a Chryslerrel, aki a (Dodge nevet fogja adni| http://www.handelsblatt.com/…-europa.html) a nemrég még lesajnált másolathoz. Ezzel együtt a kínai kormányzat fokozatosan kiépíti a fogyasztói társadalom rendszerét: a Chery és a Chrysler megállapodásával szinte egy időben bevezették a minimálbért, ami annak a folyamatnak a része, ami fokozatosan rákényszeríti a gyártókat, hogy a termelési költségek növelésével minőségibb termékeket állítsanak elő. A bérköltség növekedésével ugyanis a kínaiak is több pénzhez jutnak, ami fokozatosan a hazai fogyasztói igények fejlesztését vonja maga után, ennek emelkedése pedig előbb-utóbb olyan mérvű lesz, hogy a kínai termékek megütik az exportszínvonalat.
Az iPhone-hoz hasonló termékek sem jelentenek (marketing vagy minőségi szempontból) igazi versenytársat az Apple számára. Sokkal fontosabb az, hogy ezek a készülékek ma még több millió fogyasztó számára a műfajteremtő Apple termék pótszerét jelentik, de néhány éven belül kinövik ezt a szerepet és a hozzájuk hasonló tömegtermékek válnak a fogyasztók elsődleges célpontjaivá.
