A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Tanácsa az elektronikus hírközlési piacok 2004-ben megkezdett elemzésének második körében újabb öt határozattervezetet tett közzé. A Tanács határozattervezeteivel újabb akadályokat számol fel az infrastruktúra alapú verseny útjából, és ezzel tovább javítja az alternatív szolgáltatók piaci lehetőségeit, mondta Pataki Dániel az NHH elnöke.
A Tanács a határozattervezetekben többnyire ugyanazon szolgáltatókat minősíti jelentős piaci erejű szereplőknek, mint két évvel ezelőtt a piacelemzés első körében hozott határozataiban, de a kirótt kötelezettségeket esetenként aktualizálta, kiegészítette, részben az elmúlt időszak tapasztalatai, részben az érintett szolgáltatókkal lebonyolított szakmai konzultációk alapján.
Az öt most vizsgált nagykereskedelmi piac a következő:
- Híváskezdeményezés nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból: a szolgáltatás nyújtása során az erre kötelezett szolgáltató díj ellenében gyűjti össze a közvetítő szolgáltatót igénybe vevő előfizetők hívásait és adja át a közvetítő szolgáltatónak.
- Hívásvégződtetés egyedi, nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban: a szolgáltatás nyújtása során a szolgáltató díj ellenében juttatja el más szolgáltatók előfizetőinek a hívásait saját előfizetőihez.
- Tranzitszolgáltatások nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban: a szolgáltatás nyújtása során a szolgáltató két másik belföldi szolgáltató összekapcsolási pontja között létesít tranzit kapcsolást díj ellenében.
- Fémes hurkok és alhurkok nagykereskedelmi átengedése szélessávú és beszédcélú szolgáltatások céljából: a szolgáltatás nyújtásának keretében egy szolgáltató „bérbe veszi” a kötelezett szolgáltató fémes vonalát, hogy azon telefon és/vagy szélessávú szolgáltatást nyújtson.
- Nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás: a szolgáltatás nyújtása során az erre kötelezett szolgáltató díj ellenében szélessávú hozzáférést nyújt előfizetőihez más szolgáltató részére.
Az NHH Tanácsa az elmúlt évben kiemelt figyelmet fordított a szélessávú szolgáltatások piacán érvényesülő verseny támogatásáram, ennek megfelelően a legnagyobb változások a két nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatási piacon kiszabott kötelezettségekben történtek. Első ízben került szabályozásra a kiskereskedelmi piacokon már közel fél éve bevezetett csupasz DSL szolgáltatás nagykereskedelmi ára, amely ebben az esetben is a retail minus módszerrel, azaz a kiskereskedelmi árak alapján kerül meghatározásra. A határozattervezetben megerősítést nyert az egyenlő elbánás kötelezettsége, ami azt jelenti, hogy a jelentős piaci erejű szolgáltatóknak az előfizetői vonalaikat a szélessávú szolgáltatások számára azonos feltételekkel kell az alternatív szolgáltatók és saját kiskereskedelmi üzletáguk rendelkezésére bocsátani.
A helyhez kötött telefonhálózathoz kapcsolódó piacokon a Tanács mind az öt egykori koncessziós szolgáltatót – Magyar Telekom, Invitel, Hungarotel, Emitel, Monor Telefon – jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltatóként azonosította.
A JPE szolgáltatókra kirótt kötelezettségek egyik legfontosabb eleme, hogy a cégek kötelesek hálózati szerződésükhöz nyilvánosságra hozni a Tanács által is jóváhagyott referencia összekapcsolási ajánlatukat (RIO), illetve referencia hurokátengedési ajánlatukat (RUO) az adott szolgáltatási piacon érvényesíteni kívánt díjaikkal együtt. Utóbbiakat a szolgáltatóknak költségszámítással kell alátámasztaniuk.
A határozattervezetek szerint a Tanács a volt koncessziós szolgáltatókat továbbra is kötelezi, hogy évente számoljanak be a számviteli szétválasztásról, meghatározza a hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségeket, valamint előírja az átláthatóságot és a szolgáltatók közötti egyenlő elbánást.
A hívásvégződtetés piacán a Tanács azzal a kötelezéssel egészítette ki az eddigieket, hogy a volt koncessziós szolgáltatók akkor is kötelesek a kisebb szolgáltatókkal az összekapcsolásra, ha azok nem közvetlenül, hanem egy tranzit szolgáltatón keresztül akarják az összekapcsolást megvalósítani. Ugyanezen a piacon a Tanács szintén JPE szolgáltatóként azonosította valamennyi olyan, korábban koncesszióval nem rendelkező szolgáltatót, amely saját hozzáféréssel és árbevétellel rendelkezik. Ezek a szolgáltatók a BT Limited Magyarországi Fióktelepe, a GTS-DataNet Távközlési Kft., a PanTel Távközlési Kft., a DUNAKANYAR-HOLDING Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft., a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., az eTel Magyarország Távközlési Kft., a FiberNet Kommunikációs Zrt., az On-Line System Informatikai és Tanácsadó Kft., a Tarr Építő-, Szolgáltató- és Kereskedelmi Kft., a T-Kábel Magyarország Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft., a TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyrt., valamint az UPC Magyarország Telekommunikációs Kft. Rájuk az átláthatóság és a szolgáltatók közötti egyenlő elbánás kötelezettsége vonatkozik.
A közzétett határozattervezetek közös jellemzője, hogy – ahol indokolt – a Magyar Telekom Nyrt. és az Emitel Zrt. közötti várható fúzió bekövetkezésének az esetére is megadja a kötelezettségek végrehajtásának a módját és határidőit.
A Tanács döntése szerint a tranzitszolgáltatások piacán nincs jelentős piaci erejű szolgáltató.
A határozattervezeteket a Tanács az NHH honlapján közzétette és megjelenteti a Hírközlési Értesítőben. Az érintettek a határozattervezeteket a Hírközlési Értesítőben való megjelenést követően 20 napig véleményezhetik. Ezt követi az egyeztetés az EU Bizottsággal, majd a Tanács a beérkezett vélemények figyelembe vételével hirdeti ki végleges határozatait, várhatóan novemberben.
