Június 30-ig el kellett volna elfogadnia az Országgyűlésnek a választókerületek arányosításával kapcsolatos törvénymódosítást. Az Alkotmánybíróság erre kötelezte a parlamentet, amely tehát jelenleg mulasztásos alkotmánysértést követ el.
Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a Fodor Gábor (SZDSZ) kezdeményezte március végi utolsó megbeszélés után mikor tartanak ismét ötpárti egyeztetést az ügyben.
A kormány őszi törvényalkotási programjában nem szerepel a módosítás, csak a “függelékek” csoportosítás alatt, ebben pedig még a tárgyalás hónapját sem nevezik meg.
Az Alkotmánybíróság két évvel ezelőtt mondta ki, hogy az idén június 30-ig meg kell állapodni a választókerületek átszabásáról: a kabinetnek a 176 egyéni választókerületet, a parlamentnek a területi listákat kell arányossá tennie.
A választókerületek határait még a rendszerváltás idején jelölték ki, ám azóta a legtöbb körzet lélekszáma megváltozott. Budapest lakosainak száma viszont jelentősen csökkent. Ezeket a változásokat a választási földrajz és matematika nem követte: a népesség arányainak változását hivatalosan senki sem jelezte a törvényhozóknak.
Jelenleg a legkisebb és a legnagyobb választókörzetben két és félszeres a különbség a mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok száma között: az egyikben nagyon kevés szavazattal lehet mandátumhoz jutni, a másikban ennek sokszorosára van szükség.
Wiener György (MSZP) szerint ezen az aránytalanságon mindenképpen változtatni kell, mindenekelőtt a közös politikai akaratra van szükség, utána következhet az egyeztetések sorozata. A határidő túllépéséről annyit mondott: bonyolult szakmai-politikai kérdésről van szó, a megállapodást csak hosszabb folyamatban lehet elérni.
Nyitrai Zsolt (Fidesz) kifejtette: a mindenkori ellenzéknek garanciát kell kapnia arra, hogy a törvényi szabályozás után egy kormányhatározat vagy egy miniszteri rendelet ne legyen elegendő a választókerületek átszabásához.
