Az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogy megakadályozható-e a tagállamok számára stratégiai fontosságú európai vállalatok külföldi kézre kerülése az aranyrészvények engedélyezésével, a belső piac torzulása nélkül. Brüsszel tavaly szólította fel a magyar államot, hogy törölje el az aranyrészvényeket.
A Handelsblatt német lap Peter Mandelson kereskedelmi biztost idézi, aki szerint “az aranyrészvény rendszer garanciát biztosíthat az európai érdekek védelmére a kulcsfontosságú és politikailag érzékeny iparágak ellenőrzésében.” Mandelson úgy véli, hogy az EU-nak szüksége van érdekeinek védelmére a stratégiai fontosságú iparágakban, amelyek külföldi politikai befolyás alá kerülhetnek. Meg kell találnunk a módját, hogy az EU ellenőrzése alatt tartsa a kulcsfontosságú iparágakat, miközben továbbra is vonzza a külföldi befektetőket, beleértve az állami alapokat is – mondta a biztos.
Az aranyrészvények a biztonsági és hadiipari iparágat kivéve jelenleg tilosak az EU-ban, mert azok a Bizottság szerint gátolják a szabad versenyt és nem megfelelő használatuk protekcionizmushoz vezethet. Mandelson szerint ezért az aranyrészvényeket nem az egyes tagállamoknak kellene ellenőrzésük alatt tartaniuk, hanem azokat közös jogi felelősséggel kellene felügyelni.
A nemzeti protekcionizmus nem tenne jót az európai gazdaságnak – mondta a biztos – míg a külföldi befektetés jót tesz az EU-nak, hiszen évente több tízezer munkahelyet hoz létre.
Mandelson szerint kérdés még a stratégiailag fontos vállalatok kijelölése, de a biztos elvetette, hogy az EU az amerikai gyakorlat szerinti modellt vezesse be, mert az a Bizottság szerint túlontúl kedvez az amerikai vállalatoknak.
Az Európai Bizottság 2006. június végén indította meg Magyarország ellen a hivatalos jogsértési eljárás második szakaszát, amiért a magyar privatizációs törvény lehetővé tette a kormánynak, hogy a speciális jogokat biztosító aranyrészvényeket tartson fenn magánkézbe adott vállalatokban. Az aranyrészvények intézményét áprilisban eltörölte az Országgyűlés, s azokat törzsrészvényekké alakította át 31 vállalatban, többek között a Molban, a Paksi Atomerőműben, az OTP-ben, a Magyar Telekomban és a Mavirban. Az Európai Bizottság július elején úgy nyilatkozott, hogy vizsgálja az új törvényt, és ezután dönt arról, hogy Bíróság elé viszi-e az ügyet vagy az új magyar szabályozás már összhangban van a közösségi joggal.
