A frissen közzétett Eurobarometer közvélemény kutatás szerint több mint egy évtizede nem volt olyan magas az EU támogatottsága az unió lakosai körében mint idén, míg hazánkban a csatlakozás óta nem mértek ilyen alacsony elfogadottságot. Bár a magyar lakosság többsége úgy érzi, nem profitált a csatlakozásból, az uniós intézményekbe vetett bizalom és az unió szimbólumainak támogatottsága töretlen.
Nem újdonság, hogy a magyar lakosság meglehetősen pesszimista szemlétű. A legutóbbi felmérés óta sem változott az a trend, amely szerint a magyarok 40 százaléka nem tartja hasznos dolognak az EU-csatlakozást, és csak 37 százalékuk gondolja jó dolognak az EU-tagságot. Az unió lakosságának véleményét és elégedettségét félévi rendszerességgel mérő Eurobarometer felmérés legfrissebb jelentése alapján a magyar lakosság mind a tagság (25.), mind a tagság hasznosságának megítélése tekintetében (27.) a legpesszimistább országok közé tartozik. Magyarország egyike azon három országnak, melyekben többségben vannak azok, akik úgy látják, a csatlakozásból az ország összességében nem profitált (a borúlátók aránya hazánkban haladja meg leginkább az optimistákét.)
Ugyanakkor az unió egészét nézve a támogatottság a 1994 óta nem volt olyan magas, mint most. Az unió polgárainak 57 százaléka gondolja úgy, hogy országa tagsága „jó dolog”, és mindössze 15 százalékuk gondolja egyértelműen rossznak a tagságot. Ez 4 százalékos emelkedést jelent az előző felméréshez képest.
Érdekes ugyanakkor, hogy a felmérés tanúsága szerint, bár a magyarok nem szeretik az EU-t, és alapvetően nem elégedettek országunk uniós tagságával, mégis az uniós átlagot messze meghaladó arányban bíznak az uniós intézményekben (az Európai Parlamentben, illetve az Európai Bizottságban). Ugyanilyen pozitívan viszonyulnak az uniós szimbólumokhoz (uniós zászlóhoz és a himnuszhoz), és kimagasló az Európai Alkotmányt, valamint az unió további bővítését támogatók aránya is.
A felmérést nem sokkal az unió alapításának 50. évfordulója, illetve az azt övező ünnepségsorozat után készítették, mely várhatóan nem lesz hosszú távú pozitív hatással a lakosság általános attitűdjére, mégis bizonyosan befolyásolta a megkérdezettek hangulatát. Az is bizonyos, hogy az unió megítélését nem lehet egyértelműen különválasztani az általános közhangulattól. Magyarország esetében ez magyarázhatja a negatív szemléletet, ugyanis a magyar lakosság elégedettsége az ország gazdasági helyzetével messze a legalacsonyabb valamennyi tagállam és tagjelölt ország közül. A magyar gazdasági helyzetről mindössze a megkérdezettek 9 százaléka nyilatkozott pozitívan, amely messze elmarad a dán, a holland vagy a finn válaszadóktól, akinek több mint 90 százaléka elégedett országa gazdasági teljesítményével.
