A villamosenergia- és gázpiac liberalizációját sürgeti az EP kedden elfogadott jelentése. A képviselők kerülnék a hatósági árszabást, ahogy – kevés kivételtől eltekintve – a hosszú távú szerződéseket sem erőltetnék. A parlament nem bánná, ha EU-n kívüli ország lépne be valamelyik tagállam energiapiacára, azonban ragaszkodna a viszonossághoz. A lakossági fogyasztók informáltságán is javítanának a képviselők.
Az EP témafelelőse, Alejo Vidal-Quadras (néppárti, spanyol) „erősen hiszi, hogy az általános szabályozott áraknak a kereskedelmi fogyasztók esetében el kell tűnniük, mivel ezek a piac súlyos torzulását okozzák, és bizonyos esetekben a vertikálisan integrált társaságok arra használhatják azokat, hogy kiszorítsák az új szereplőket a piacról”. Ez áll a nem kötelező hatályú, kedden kézfelemeléssel megszavazott jelentés indokolásában.
Ez nem zárja ki viszont a rászoruló fogyasztók támogatását. Sőt – így a jelentés -, „a meglévő adatok azt mutatják, hogy a tagállamok csak korlátozottan éltek a rászoruló fogyasztókat támogató célzott közszolgáltatási kötelezettségek lehetőségével”.
A képviselők a támogatott árak helyett inkább az energiahatékony módszerek támogatásában látják a célravezető módszert. A szövegben a parlament több helyen sürgeti, hogy az áram- és gázpiacot minden tagállamban tegyék szabaddá, ahogyan ezt az EU-irányelvek előírják.
Többszereplős energiaipar
Szerintük csak a többszereplős energiaipar képes megvalósítani az Európa energiaellátásával kapcsolatban kitűzött célokat, vagyis hogy az unió minél kevésbé függjön külső országoktól, egyúttal minél sikeresebben vehesse fel a küzdelmet a globális felmelegedés ellen.
A képviselők szerint a piaci liberalizációt a tulajdonjogi szétválasztás viheti előre sikeresen. Az EP nem látna kivetnivalót abban, ha egy külső országból érkező cég lépne be egy tagállam energiapiacára, a viszonossághoz azonban ilyen esetben ragaszkodnának.
Az EP „úgy véli, hogy a villamos energia és földgáz piacán az állami tulajdon az európai piacok torzulását okozó egyik legfőbb tényező, és ezeken a piacokon kisebb a versenyre ösztönző erő abban az esetben, ha állami vállalatok is jelen vannak, mivel ezek általában alapszabályuknak köszönhetően kevésbé átláthatóak, és kevesebb információt nyújtanak a lehetséges befektetők számára, illetve a tagállamok kormánya által hozott politikai döntésektől függenek”.
Hosszú távú szerződések
„Néhány tagállamban hosszú távú szerződések vonatkoznak a piac egy lényeges hányadára, veszélyeztetve ezzel a szabad verseny alakulását, ezáltal pedig az energia belső piacának létrejöttét” – állapítja meg a jelentés.
Ezzel együtt a képviselők úgy vélik, bizonyos esetekben, amikor a nagyfogyasztók kötnek kétoldalú szerződést egy szolgáltatóval, s ez nem fedi le a piac aránytalan részét és nem is akadályozza a szabad versenyt, – főleg a gázszolgáltatásban – a hosszú távú megállapodásoknak is van helyük. Ezek költséghatékonysági szempontból is előnyösek lehetnek.
Szabályozás
A jelentés szorgalmazza, hogy a tagállamokban az államtól független energiahatóság szabályozza az áram- és gázpiacot. A képviselők „bírálják egyes kormányok túlzott beavatkozási törekvéseit a nemzeti szabályozóik által hozott döntésekbe, mivel ez aláássa független hatósági szerepüket”. „Egy új, európai energiahatóság elősegítheti a kutatás finanszírozását és a megújuló energiák fejlesztését, fenntarthatja a díjak kiegyenlítődését és biztosíthatja az energiához való egyenlő hozzáférést minden polgár számára” – veti fel a jelentés.
Gáztároló helyett megújulóenergia-továbbítás
A képviselők szerint a meglévő energiatovábbító hálózatokat úgy kellene fejleszteni, hogy azok képesek legyenek a megújuló energiában gazdag területekről a villamos áramot a többi térség felé továbbítani. A saját véleményben a jelentéstevő az Északi-tengeren felállított szélerőművekhez vezető tengeralatti kábeleket hozza például. A jelentés amellett érvel, hogy hozzanak létre egy olyan, EU-szintű energiatovábbító hálózatot, amely képes a legmodernebb hírközlési és egyéb informatikai vívmányokban rejlő lehetőségeket kihasználva optimalizálni az esetleges zavarok elhárítását.
A képviselők úgy vélik, a nagyobb földgáztároló kapacitások koncentrált kialakítása helyett inkább a rendszer diverzifikálása vinné előbbre az energiabiztonságot.
Hálózat
A képviselők azt várják a tagállamoktól, hogy ne gördítsenek adminisztratív akadályokat az országhatárokon átnyúló energiaszállító rendszerek megalkotása elé. A jelentés ezen felül „emlékeztet arra, hogy az energiatermelő, -átvivő, -tároló és -elosztó létesítmények olyan kritikus infrastruktúrák, amelyek biztonságát és biztonságosságát minden körülmény mellett teljes mértékben meg kell őrizni, és biztosítani kell”.
Tájékoztatni a fogyasztókat
A jelentés sürgeti, hogy a liberalizált energiapiacon megjelenő fogyasztókat a lehető legszélesebb körben informálják a számukra elérhető lehetőségekről és arról, pontosan miért fizetnek.
Herczog: a verseny nem cél, hanem eszköz
A jelentés hétfői vitájában a szocialista frakció vezérszónokaként beszélt Herczog Edit. Szerinte „a tulajdoni szétválasztás a leghatékonyabbnak tűnő megoldás, de nem az egyetlen lehetőség”. A képviselőnő üdvözölte a jelentés azon részét, amely a piacliberalizáció szociális következményeiről és a fogyasztók védelméről szól, és azt kérte, az Európai Bizottság minél előbb alkossa meg az energiafogyasztók jogainak chartáját.
A képviselőnő szerint az EP a piacnyitásról és a szabályozásról nagyon határozott, előre mutató álláspontot képvisel. A regulátorok függetlenségéhez, feladataihoz, együttműködéséhez, a piac átláthatóbbá tételéhez, a fejlesztések megvalósításához a későbbiekben is ragaszkodni fog a parlament – tette hozzá.
„Az energiapolitika célja Európa ellátásbiztonsága, versenyképessége és a szén-dioxid-csökkentés. A verseny ennek csak eszköze. Ne keverjük össze hát a kettőt, és a versenyt csak akkor és annyiban érvényesítsük – például a hosszú távú ármegállapodások tekintetében –, amennyiben az ellátásbiztonságot és a versenyképességet valóban szolgálja” – fogalmazott Herczog Edit.
Gyürk: teljesíteni kell a liberalizációs irányelveket
A plenáris vitában felszólalt a néppárti Gyürk András is. A képviselő azt mondta, „számos tagállam még nem hajtotta végre maradéktalanul az energiapiacra vonatkozó liberalizációs irányelveket”. „Az árampiac megnyitása Magyarországon például előreláthatólag csak fél éves késéssel történik meg, amennyiben pedig végül bekövetkezik, a szabad versenynek újabb akadály szab gátat: a túlzott piaci koncentráció”- fogalmazott Gyürk. A képviselő hozzátette: „a Magyar Villamos Művek és a villamosenergia-termelők között megkötött hosszú távú energiavásárlási megállapodások a magyar piac mintegy 80 százalékát fedik le. Az Európai Bizottság ezen megállapodások mögött illegális állami támogatást feltételez, és így joggal aggódik a valódi versenyért.”
A politikus szerint „ha a piacnyitás ezek között a keretek között valósul majd meg, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy a fogyasztók abból semmit sem fognak profitálni. Nem csökkennek majd az árak, és a szolgáltatások színvonala sem fog nőni”. „Ha nem akarjuk, hogy a liberalizáció kudarcba fulladjon, az elvek érvényesülését is garantálnunk kell. Ezért remélem, hogy mihamarabb megszületnek az erős Európa megteremtését szolgáló közös energiapolitika garanciái is” – fogalmazott Gyürk András.
