Négy, az élelmiszeriparban használatos adalékanyagok engedélyezési eljárásával foglalkozó rendeletet szavazott meg első olvasatban az EP kedden. Ezek a jogszabályok váltják az adalékanyagokra jelenleg vonatkozó, bonyolult uniós szabályrendszert.
Az élelmiszeriparban használt adalékanyagoknak szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelniük. Ezen anyagok használatát jelenleg tucatnyi EU-jogszabály szabályozza. A parlamentben kedden első olvasatban fogadták el azt a négy új rendeletet, amelyek ezt a meglehetősen bonyolult rendszert egyszerűsítenék, figyelembe véve a legújabb tudományos kutatások eredményeit is.
Az első rendelet egységes EU-szabályozást vezet be az adalékanyagok, aromák és enzimek használatára. A másik három többek között ezen anyagok besorolásával, az engedélyezett anyagok listájával, a felhasználás feltételeivel, továbbá a címkézés szabályaival foglalkozik. Az engedélyezett anyagok listáját az Európai Bizottság kezelné, az egyes anyagok kockázat-felmérését pedig az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság végezné el.
A szavazás során az EP az eljárások átláthatósága, a fogyasztók és az EP jogalkotási szerepének védelme érdekében további garanciákat foglalt a rendelettervezetbe.
Adalékanyagok EU-szintű jóváhagyása
Az Åsa Westlund (szocialista, svéd) által jegyzett, az egységes engedélyezési eljárásról szóló jelentés szakbizottsági szavazása során a képviselők egyhangúlag a bizottsági rendelettervezet jelentős megváltoztatása mellett voksoltak.
Az új eljárásnak először is átláthatóbbnak kell lennie a parlament szerint. Bármilyen döntést és indokot nyilvánossá kell tenni, az új termékek piacra bocsátásának szándékát jelezni kell a tagállamok, az EP és minden érintett fél felé – áll a szövegben.
Az EP az engedélyt kérelmezők tudományos adatait öt évig védené, ennek hiánya ugyanis aránytalanul rontaná versenypozíciójukat.
Élelmiszer-adalékanyagok felülvizsgálata
Åsa Westlund másik jelentése az egyes élelmiszer-adalékanyagok – édesítőszerek, színező anyagok, tartósító szerek, antioxidánsok, emulgeáló szerek, zselésítő anyagok, csomagolásnál alkalmazott gázok – felhasználását szabályozó rendelettel foglalkozik.
A rendelet tervezete szerint az engedélyezés feltétele lenne, hogy az adott adalékanyag
nem káros a fogyasztók egészségére
nem vezetheti félre a fogyasztókat
a gyártási folyamat során szükséges
Betiltanák az adalékanyagok használatát a friss élelmiszereknél, és ugyanerre a sorsra jutnának a bébiételekbe szánt édesítőszerek és színező anyagok. A képviselők hozzátették, hogy az anyag nem lehet káros a környezetre és nem kelthet hamis benyomást a termék frissességéről. A címkéken fel kell tüntetni, hogy az adalékanyag előállítása során használtak-e genetikailag módosított szervezeteket (GMO), illetve hogy a termék tartalmaz-e egyeseknél allergiás tüneteket kiváltó azo-színezékeket. A nanotechnológia használatát határértékekkel korlátoznák.
Hogyan működik majd a rendszer?
Az újabb anyagok engedélyeztetési eljárásával párhuzamosan minden, már piacon lévő anyagot (nagyjából háromszáz ilyen van) folyamatosan újra vizsgálnának a rendelet életbe lépésétől számított egy évtől kezdve. A már engedélyezett anyagok a piacon maradnának, a frissítési eljárás befejezése után azonban a listán nem szereplő anyagokat betiltanák.
Aromák és enzimek
Az aromákról Mojca Drèar Murko (liberális, szlovén) az enzimekről pedig Avril Doyle (néppárti, ír) készített jelentést.
Az élelmiszeripar rengeteg természetes és mesterséges aromát használ: eddig mintegy 2600 anyagot regisztráltak. Az anyagok egy másik csoportját, az úgynevezett élelmiszeripari enzimeket már évszázadok óta használják – például sütésnél, sajtok készítésénél, főzési eljárások során – az élelmiszerek állagának, külalakjának és tápértékének javítására. A rendelettervezet szerint mindkét anyagcsoportot csak akkor lehetne használni, ha azok a fogyasztó számára előnyösek, nem félrevezetők a termék frisségét és természetességét illetően, és a címke jelzi esetleges GMO-tartalmukat.
A rendelet szerint egy aroma akkor tekinthető természetesnek, ha összetevőinek 95 (az Európai Bizottság javaslatában még 90) százaléka természetes eredetű. Az aromákat az érzékeny célcsoportok, például a gyermekek igényei szempontjából is meg kell vizsgálni.
Az EP-ben most elfogadott szövegek a Tanács elé kerülnek, ahol a tagállamok szakminiszterei első olvasatban döntenek a jogszabályokról.
