Az Európai Bizottság ma javaslatokat fogadott el a borpiac közös szervezésének széles körű reformjáról. Ezt több mint egy évig tartó tárgyalás előzte meg, amelyet a 2006. júniusi közleményben felvetett ötletekről folytattak az összes érdekelt féllel.
A javaslatok célja, hogy növeljük az európai uniós termelők versenyképességét, piacokat hódítsunk vissza, egyensúlyba hozzuk a keresletet a kínálattal, egyszerűsítsük a szabályokat, megőrizzük az Európai Unió legnemesebb bortermelői hagyományait, megerősítsük a vidéki társadalmi szövetet és megóvjuk a környezetet. A reformnak kulcseleme a korábbihoz képest változatlan (1,3 milliárd euró összegű) költségvetés jobb felhasználása. A javaslatok értelmében az első naptól kezdve megszűnne minden olyan piactámogatási intézkedés – így a különféle lepárlási támogatások, a magántárolási támogatás, az export-visszatérítések –, amely nem bizonyult hatékonynak. A cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés – szárazcukrozás – tilossá válna, és megszűnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás, amely a szárazcukrozáshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni. A krízislepárlás helyébe két másik válságkezelő intézkedés lépne, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének. Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerűsítésére, különösen a harmadik országok piacain. Az átmeneti időszak öt évig tartana: ezalatt életben maradnának a telepítési korlátozások, és előnyös pénzügyi támogatással vonulhatnának ki az ágazatból azok a termelők, akik nem versenyképesek. 2013 után feloldódnának a telepítési korlátozások, hogy a versenyképes termelők belátásuk szerint bővíthessék termelésüket. A címkézés szabályai egyszerűsödnének, az Európai Unió elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelő országa elismer, a minőségpolitika pedig a földrajzi eredet megközelítéséhez kötődne. A tagállamok országos pénzügyi keretük mellé intézkedéskínálatot kapnának, amelyből maguk választhatnák ki a helyzetükhöz illő intézkedéseket. Több pénz jutna vidékfejlesztésre, így többek között a fiatal bortermelők tevékenységének megkezdésére és a környezetvédelemre.
„Több mint egy évig tartott az európai uniós borágazat újbóli fellendítésének módjáról szóló heves vitánk. Ellátogattam sok bortermő vidékre, hogy meghallgassam, mi foglalkoztatja az embereket, és véleményt cseréljek velük. Mostani javaslatunk figyelembe veszi a felmerült aggályokat, így többek között előmozdítja boraink népszerűsítését az exportpiacokon, és korlátozza a kivágásokat a környezetvédelmileg érzékeny területeken” – nyilatkozta Mariann Fischer Boel környezetvédelmi és vidékfejlesztési biztos. „Jelenleg még túl sok pénzt fecsérlünk el, költségvetésünknek több mint harmadát fordítva arra, hogy megszabaduljunk a termelési többlettől, ahelyett hogy versenyképességünket javítanánk és borainkat népszerűsítenénk. Meggyőződésem, hogy javaslatom erőt fog önteni az európai borágazatba, így méltán mondhatjuk majd magunkat a világ legnagyobb és legjobb bortermelőinek. Nem is szaporítom tovább a szónoki fordulatokat: egyszerűen tegyük meg, amit bortermelőink és -fogyasztóink legjobb érdeke kíván.”
A javaslat részletei:
Egységes támogatási rendszer: minden szőlőtermő terület támogatható lesz az egységes támogatási rendszer keretében, ahol pedig felhagytak a szőlőtermesztéssel, automatikus lesz a támogatási jogosultság a mezőgazdasági és környezeti állapot megőrzése érdekében.
A telepítési korlátozások feloldása: a telepítési jogok rendszere az átmeneti időszak végéig, vagyis 2013-ig érvényben marad, 2014. január 1-jével azonban megszűnik, lehetővé téve, hogy a versenyképes bortermelők bővítsék termelésüket. Így a termelő aszerint növeli majd a termelését, hogy el tudja-e adni, amit megtermelt.
Országos pénzügyi keret: ennek köszönhetően a tagállamok egyéni helyzetükhöz igazíthatják intézkedéseiket. A teljes költségvetés 2009-ben 634 millió euró lesz, 2015-re azonban már 850 millió euróra nő. Az összeget minden tagállamnál a szőlőtermő terület, a termelés és a korábbi évek kiadásai határozzák meg. A lehetséges intézkedések között szerepel: népszerűsítés harmadik országokban, borvidéki átállás/szerkezetátalakítás, zöld szüret támogatása, új válságkezelő intézkedések, vagyis a természeti csapások elleni biztosítás és az ágazati kockázati alap létrehozásával járó igazgatási költségek fedezése.
Vidékfejlesztési intézkedések: a vidékfejesztési rendelet számos intézkedését érdemes alkalmazni a borágazatban, többek között a fiatal gazdálkodók termelésének elindítása, a piaci értékesítés javítása, a szakképzés, a termelői szervezetek támogatása, a termőterület tájképének megőrzésével járó többletkiadások és bevételkiesések fedezése és a korengedményes nyugdíjba vonulás vonatkozásában. Ehhez pénzforrásokat kell átcsoportosítani a vidékfejlesztési költségvetéshez, amely így 2009 és 2014 között 100 millió euróról 400 millióra nőne. Ezt az összeget kizárólag a bortermő területeknek különítenék el.
Borászati eljárások: a Bizottság felelősségi körébe kerül át az új borászati eljárások jóváhagyása és a meglévők módosítása; az OIV által elfogadott borászati eljárásokat a Bizottság értékelni fogja, majd be fogja sorolni az elfogadott európai uniós gyakorlatok jegyzékébe. Az Európai Unió engedélyezni fogja, hogy az exportra szánt bort a rendeltetési ország által nemzetközileg elismert termelési gyakorlatok szerint állítsák elő. Ezután is tilos lesz azonban borászati célra mustot behozni, valamint európai uniós bort importborral elegyíteni.
A címkézés szabályainak javítása: Az európai uniós minőségi bor fogalma a földrajzi eredeten fog alapulni (egy adott vidéken termelt minőségi bor). Földrajzi jelzéssel ellátott borból kétféle lesz: a védett földrajzi jelzéssel ellátott, valamint a védett eredetmegjelöléssel ellátott bor. A címkézés jobban megfelel majd a fogyasztók elvárásainak, vagyis egyszerűbb lesz, és többek között lehetővé válik – európai uniós boroknál most először –, hogy a földrajzi jelzés nélküli borok címkéjén is feltüntessék a szőlőfajtát és az évjáratot, tekintettel az egy szőlőfajtából készült borok iránti fogyasztói keresletre.
Népszerűsítés és tájékoztatás: A Bizottság felelősségteljes, ám határozott népszerűsítési és tájékoztatási kampányt kíván folytatni. Ezen belül az országos keretekből 120 millió eurós költségvetés jut az Európai Unión kívüli népszerűsítési intézkedésekre, 50 százalékos uniós társfinanszírozással. Az Európai Unióban új tájékoztató kampányok indulnak a földrajzi jelzésekről, valamint a felelősségteljes/mérsékelt borfogyasztásról, ez utóbbinál 60 százalékosra növelt társfinanszírozási aránnyal.
Környezetvédelem: mivel az összes bortermő terület támogatható lesz az egységes kifizetési rendszer keretében, a feltételességhez kapcsolódó környezetvédelmi előírások alkalmazása szélesebb körű lesz. Az összes kivágott területre alkalmazni kell majd a feltételességet. Minimális környezetvédelmi követelmények vonatkoznak majd a kivágásra, a szerkezetátalakításra és a zöld szüretre, és több pénzforrás jut majd a vidékfejlesztési programok agrár-környezetvédelmi támogatási rendszereire.
Kivágási program: Az ágazatból kivonulni kívánó termelőknek önkéntes kivágási támogatást kínálnak fel. Az első évben a mostaninál 30%-kal magasabb lesz a támogatás, majd a program öv éve során fokozatosan csökkenni fog, hogy érdemesebb legyen mindjárt az első évben igénybe venni a támogatást. A társadalmi és környezeti problémák elkerülése végett a tagállamok korlátozhatják a hegyekben, a meredek hegyoldalakon és a környezetileg érzékeny területeken található szőlők kivágását, sőt le is állíthatják a kivágást, ha már az ország szőlőültetvényeinek 10 százalékát érinti. Összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi szőlőültetvény kivágására lehet számítani. Az erre szánt költségvetés az első évi 430 millió euróról az utolsó évre már 59 millió euróra esik vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idő alatt 7.174 euróról 2.938 euróra csökken.
A piacirányítási intézkedések eltörlése: a reform hatálybalépésének napjától megszűnnek a következő intézkedések: krízislepárlás, a melléktermékek lepárlása, az élelmezési célú alkohollá történő lepárlás és a kettős hasznosítású szőlőfajtából készült bor lepárlása után járó támogatás, magántárolási támogatás, export-visszatérítés, bor alkoholtartalmának növelésére szolgáló must után járó támogatás.
Szárazcukrozási tilalom: a reform hatálybalépésének napjától tilos lesz cukorral növelni a bor alkoholtartalmát. Ez az eljárás ugyanis nincs összhangban az OIV és az Európai Unió meghatározásaival. A szárazcukrozás és a musttámogatás megszűnésével észak és dél egyensúlyban maradhat. Minden termelő bora kizárólag szőlőből és nem támogatott mustból fog készülni.
Az európai uniós borágazat
Az Európai Unióban több mint 2,4 millió bortermelő gazdaság működik, 3,6 millió hektáron, vagyis az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 2 százalékán. 2006-ban az európai uniós mezőgazdasági termelés értékének 5 százalékát tette ki a bortermelés. Az Európai Unióban folyamatosan csökken a borfogyasztás, noha minőségi borból egyre többet adnak el. Az utóbbi tíz évben a behozatal évente 10 százalékkal emelkedett, miközben csak lassan nőtt az export. Ha a tendencia nem változik, a bortermelési többlet 2010/2011-re eléri az éves termelés 15 százalékát. Az Európai Unió évente körülbelül félmilliárd eurót költ csak arra, hogy megszabaduljon a bortermelési többlettől, amely nem talál piacra.
