Miközben a magyar kormány a MOL vélelmezett felvásárlása ellen hadakozik, az Európai Bizottság a szabad tőkeáramlás korlátozása miatt az Európai Bíróság elé készül vinni Magyarországot. A céltábla az állam 31 privatizált társaságban, köztük a MOL-ban birtokolt aranyrészvénye, ami lehetővé teszi felvásárlásuk megvétózását is.
Brüsszelben egyelőre nem kommentálják a magyar kormányfő kijelentéseit arról, hogy meg kívánja védelmezni a MOL-t az OMV osztrák olajipari vállalat felvásárlási kísérletével szemben. Az Európai Bizottság a BruxInfo értesülései szerint ugyanakkor egy másik ügyben napokon belül egyértelmű jelét kívánja adni annak, hogy nem tartja teljesen rendben lévőnek a tőke szabad áramlásának uniós jogához való magyar hozzáállást. A Bizottság belső piaci főigazgatóságán ezekben a napokban véglegesítik azt a beadványt, amit az Európai Bírósághoz készülnek benyújtani a magyar privatizációs törvény miatt. Brüsszel szerint a törvény indokolatlanul korlátozza a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát, mivel szavazatelsőbbségi részvények (úgynevezett aranyrészvények) révén különleges jogokkal ruházza fel az államot mintegy 31 privatizált társaság – köztük a MOL – vonatkozásában.
A Bizottság éppen egy évvel ezelőtt szólította fel indoklással ellátott véleményében Budapestet a jogsértőnek tartott helyzet megszüntetésére és levelére tavaly októberben kapott választ a kormánytól, amelyben az kilátásba helyezte a szavazatelsőbbségi jogok megszüntetését. Tavaly decemberében módosították is a törvényt, ám mivel még mindig nem elégedett a helyzettel, Brüsszel az Európai Bírósághoz kíván fordulni.
A Bizottság tavalyi felszólításában emlékeztetett rá, hogy Magyarország a csatlakozási tárgyalások során vállalta, hogy az uniós szabályokkal összhangban módosítja a privatizációs törvényt, de azóta megrekedt ez a folyamat.
A magyar gazdaságban jelentős szerepet betöltő cégekben birtokolt aranyrészvény (szavazatelsőbbségi jog) lehetővé teszi, hogy a szóban forgó privatizált társaságok közgyűlésén az állam megvétózzon stratégiai jelentőségű döntéseket. Ilyen döntések például azok, amelyek a cég alaptőkéjének megváltoztatásával, cégek egyesítésével, felvásárlásával, vagy a cég felszámolásával kapcsolatosak. Az államot kezdettől fogva felruházták az ipar főbb ágazataiban tevékenykedő társaságokra vonatkozó efféle különleges jogokkal. A törvényt a csatlakozás óta is alkalmazzák, sőt még 2005-ben is vezettek be újabb különleges jogokat a Bizottság szerint.
A különleges jogok Brüsszel érvelése szerint ellentétesek a szabad tőkeáramlás és a letelepedés uniós szabadságjogaival, mivel alkalmasak arra, hogy a többi tagállam társaságait elriasszák a szóban forgó társaságokba való befektetéstől. Az államnak sokféle iparágban rendelkezik aranyrészvénnyel, így az élelmiszeriparban (Pick szalámigyár), a gyógyszeriparban, a kézműiparban (Herendi porcelángyár), pénzügyi szolgáltatásokban (bank), távközlési, energetikai (MOL) és hadiipari cégekben. Ezek a társaságok együttvéve a magyar tőzsde piaci kapitalizációjának nagy részét magukban foglalják.
