A Bizottság ma javaslatot tesz arra, hogy a versenyképesség, a foglalkoztatás és a munkahelyi megelégedettség a rugalmasság és a biztonság összekapcsolásával való előmozdítása érdekében vázolják fel a rugalmas biztonság közös elveit a munkavállalók és a munkaadók számára.
A rugalmas biztonságra vonatkozó stratégiák hozzájárulhatnak Európa munkaerőpiacainak modernizálásához és a globalizációs kihívások és lehetőségek jobb kezeléséhez. E stratégiákba egyúttal beletartoznak a rugalmas és megbízható szerződéses konstrukciók, az aktív munkaerő-piaci szakpolitikák, az átfogó és egész életen át tartó tanulási stratégiák és a korszerű szociális biztonsági rendszerek, amelyek megfelelő jövedelempótlást nyújtanak a munkanélküliség időszakában. A Bizottság emellett több jellemző megközelítési útvonalat jelöl ki, hogy a tagállamokat segítse a rugalmas biztonságot célzó nemzeti stratégiáik kidolgozásában és a mások tapasztalataiból és jó gyakorlatából való merítéshez. Az EU lisszaboni foglalkoztatási és növekedési stratégiájával összhangban a rugalmas biztonság közös elvei annak biztosítására irányulnak, hogy minél több európai számára nyújtson mindig többet korunk gyorsan változó világgazdasága.
Vladimír ©pidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos kijelentette: „A rugalmas biztonság a legjobb módja annak, hogy az európai polgárok magas szintű foglalkoztatási biztonságot élvezzenek, hogy aktív életük minden szakaszában jó állást találhassanak maguknak és jó szakmai előmenetelre legyen reményük a gyorsan változó gazdasági környezetben.” Hozzátette: „A rugalmas biztonság biztosítja a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt nemcsak a munkavállalók és a munkáltatók, hanem az állami intézmények számára is, mivel mindegyiküknek kötelessége a foglalkoztatás, a társadalom és a fenntartható fejlődés segítése. A rugalmas biztonságra törekedő megközelítés nem arról szól, hogy az egyik csoport biztonságát csökkentjük egy másik javára, hanem sokkal inkább a rugalmasság és a biztonság közötti pozitív összjátékról. Arra van most szükségünk, hogy az érdekeltek együtt munkálkodjanak annak biztosítása érdekében, hogy ez legyen a nyertes megoldás az európai gazdaságok, a dolgozók és a vállalkozások számára.”
Európának meg kell találni az ahhoz vezető új utakat, hogy munkaerőpiacai rugalmasabbak legyenek, miközben egyidejűleg biztosítják a foglalkoztatás biztonságát. A rugalmas biztonság a munkaerő-piaci szakpolitika olyan átfogó megközelítése, amely elegendő rugalmasságot biztosít a szerződéses konstrukciókban – lehetővé teszi, hogy a cégek és a foglalkoztatottak alkalmazkodjanak a változáshoz – biztosítva, hogy a dolgozók megtarthassák az állásukat vagy gyorsan találhassanak egy újat, és a két állás között is megfelelő jövedelmük legyen. A közlemény azt emeli ki, hogy ez mind a dolgozók, mind a vállalatok számára pozitív lehet. A rugalmasság azt biztosítja, hogy a munkavállalók könnyebben léphessenek ki és könnyebben állhassanak munkába: ez a külső, és az ugyanazon a vállalaton belüli belső rugalmas biztonságot egyaránt jelenti. A biztonság nem csupán a dolgozókért, hanem a vállalkozásokért is van: a dolgozók szaktudásának bővítésével kiegészítő biztonságot és előnyöket biztosít a munkaadó számára. A rugalmasság és a biztonság mindkettőjüket erősíti.
Ez a közlemény az érdekeltekkel folytatott kiterjedt eszmecseréken alapul, a rugalmas biztonsági szakpolitika fő területeit (a rugalmas biztonság alkotóelemeit) jelöli ki, és a nyolc általános rugalmas biztonsági elvhez fűz javaslatokat. Ezek az elvek hivatkozási alapul szolgálnak, amelyeket a tagállamoknak el kell fogadniuk. A kritériumok közé tartozik:
- Az uniós foglalkoztatási és növekedési stratégia megvalósításának erősítése és az európai szociális modell megszilárdítása;
- A jogok és kötelességek közötti egyensúly elérése;
- A rugalmas biztonság hozzáigazítása a tagállamok eltérő körülményeihez, igényeihez és kihívásaihoz;
- A nem szabványos, sokszor ideiglenes formulákat tartalmazó szerződéses konstrukciók egyfelől (az ún. külsősök) és az állandó, teljes munkaidős állások (az ún. belsősök) feltételei közötti nagy különbségek csökkentése;
- A belső és a külső rugalmas biztonság fejlesztése a dolgozók a ranglétrán való emelkedésének (belső tényező) és munkaerő-piaci presztízsük erősítésének (külső tényező) elősegítésével;
- A nemek közötti egyenlőség támogatása és az általános esélyegyenlőség előmozdítása;
- Kiegyensúlyozott szakpolitikai csomagok révén a bizalom légkörének kialakítása a szociális partnerek, az állami intézmények és a többi érdekelt között;
- A rugalmas biztonsággal kapcsolatos szakpolitikák költségeinek és hozadékainak méltányos megosztása és a rendezett és pénzügyileg fenntartható költségvetési politikákhoz való hozzájárulás.
A közlemény ismerteti a tagállamok számára a hazai kihívásaikhoz alkalmazkodó saját rugalmas biztonsági stratégiáik kidolgozása során járható négy jellemző megközelítési útvonalat. Teljesen nyilvánvaló, hogy nincsenek egyenmegoldások – a munkaerő-piaci helyzet nagy mértékben különbözik az EU tagállamaiban. Egyes országok erőfeszítései például a vállalatokon belüli megoldásokat helyezik előtérbe, máshol a hangsúly esetleg inkább a munkahely-változtatáson van. A fent említett megközelítési útvonalakat a tagállamok jelenlegi valós tapasztalatai és szakpolitikái alapján dolgozták ki, amelyeket a rugalmas biztonsággal foglalkozó szakértői csoport és előadója, Ton Wilthagen professzor elemzett.
A rugalmas biztonság különálló szakpolitikai vonatkozásai és alkotóelemei nem újak – a rugalmas biztonsággal kapcsolatos stratégiák azonban olyan új integrált megközelítést jelentenek, amelyben a különböző elemek egymást kölcsönösen erősíthetik.
Az EU kohéziós pénzügyi eszközei – a 2007-2013-re szóló programozási időszakban különösen az Európai Szociális Alap – jelentősen hozzájárulhatnak a rugalmas biztonság költségvetési vonatkozásaihoz, például a vállalati szintű képzések, az egész életen át tartó tanulmányi programok vagy a vállalkozói szellem ösztönzése.
Az Eurobarometer egy közelmúltbeli (2006 őszi) felmérése kimutatta, hogy az európai polgárok megértik és elfogadják a rugalmas biztonságot jellemző alkalmazkodás és változtatás szükségességét. 72%-uk érzi úgy, hogy a munkahelyteremtés érdekében a foglalkoztatási szerződéseknek rugalmasabbaknak kellene lenniük; 76% gondolja azt, hogy az egész életünkre szóló állás már a múlté, és 88% osztja azt a nézetet, hogy az egész életen át tartó tanulás növeli a gyorsabb munkához jutás esélyeit.
A rugalmas biztonságnak kiemelkedő helye van a tagállamok által egyhangúan jóváhagyott integrált iránymutatásokban, amelyek európai és nemzeti szinten egyaránt hatékonyan segítik a lisszaboni foglalkoztatási és növekedési stratégia megvalósítását. A rugalmas biztonság azonban csak az összes érdekelt összefogásával lehet sikeres. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel azon munkálkodjanak, hogy a rugalmas biztonsággal kapcsolatos megközelítéseiket vegyék fel a stratégia alapján készülő nemzeti reformprogramjaikba.
