Július 23-án kezdődik az a kormányközi konferencia, amelyen a tagállamok megállapodnak az új alapszerződés pontos szövegéről. A 36 órás maratoni tárgyalásokon az európai vezetők megegyeztek, hogy az év végére elkészítik az új szerződést, amelyet 2009-re minden tagállam ratifikál majd.
Angela Merkel német kancellár reggel öt órakor jelentette be, hogy sikerült megállapodásra jutni az alkotmány helyébe lépő szerződésről. Merkel sajtótájékoztatóján elmondta: Európa végre kiléphet a reflexiós időszakból, melyet az alkotmány francia és holland elutasítása után hirdettek meg.
A megállapodás szerint az év végére kész lesz az új szerződés, amelyet 2009-re – még az EP választások előtt – minden tagállam jóváhagy. Ekkora kinevezik az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki az alkotmányban szereplő külügyminiszteri poszt helyére került és az EU állandó elnökét. A megállapodás szerint maradnak a rendeletek és direktívák – az alkotmányban szereplő EU törvényeket elvetették – és nem szerepelnek az alapszerződésben a szimbólumok – a zászló és a himnusz – sem.
A szavazati rendszerről kialkudott kompromisszum szerint a jelenlegi nizzai szerződés 2014-ig marad érvényben. 2014 és 2017 között átmeneti szabályok lesznek érvényben, amikor már a kettős többség – a tagállamok 55 százaléka, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát adják – elve érvényesül, de a tagállamok használhatják a nizzai szavazati rendet is, ha egy tagállam ezt kéri.
Nagy-Britannia puhított a kül- és biztonságpolitikai szövegrészeken és elérte, hogy kimaradhat a rendőrségi és igazságügyi együttműködésekből is. Diplomaták szerint London “de facto” kimaradást kapott az alapvető jogokról szóló karta alkalmazása alól is.
A hollandok elérték, hogy a nemzeti parlamenteknek nagyobb szerep jusson az EU-jogszabályok elfogadásánál és sikerült keményítenie a bővítési feltételek megfogalmazásán is, míg a csehek az EU és a tagállamok közötti kompetenciák világosabb megfogalmazását harcolták ki.
Nicolas Sarkozy francia elnök az EU jövőjéről szóló csúcstalálkozón töröltette az EU új alapszerződéséből azt a bekezdést, amely a szervezet céljai közé sorolta volna a „szabad és torzításoktól mentes versenyt”.
Merkel szerint bár az alkotmányt feldarabolták és itt-ott lenyesegették, a lényegi elemeket sikerült megtartani. Most a szakdiplomatákon a sor, akik a júliusban kezdődő kormányközi konferencián megállapodnak majd a pontos szövegben. Az egyelőre nem világos, hogy lesz-e a szövegről valamely tagállamban népszavazás, de az biztos, hogy a dán és az ír szabályok kimondják, hogy az ország szuverenitását érintő ügyekben kötelező referendumot tartani.
