Európai megbízhatósági jel bevezetését kéri az EP az Európai Bizottságtól a határokon átnyúló e-kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom növelése érdekében. A képviselők azt szeretnék, ha egyértelmű, átlátható szabályok védenék a digitális kereskedelem szereplőit, és a határokon átnyúló e-kereskedelem valódi lehetőséggé válna minden európai polgár számára.
Míg a polgárok mintegy háromnegyede igénybe veszi az e-kereskedelem lehetőségeit, országhatárokon keresztül ívelő üzletkötésre mindössze az esetek 6 százalékában kerül sor – idézi az Eurobarométer adatait Zuzana Roithová (néppárti, cseh) az általa jegyzett EP-jelentés indokolásában. Márpedig az EU digitális piacának fejlődése jelentős mértékben növelhetné az EU versenyképességét a globális kereskedelemben – teszi hozzá a témafelelős. A jelentés szerint a jelenség oka a digitális környezetbe vetett fogyasztói bizalom alacsony szintje, ezért a képviselők számos kéréssel fordulnak az Európai Bizottsághoz ennek javítása érdekében.
Bizalmi jel
A képviselők arra kérik a bizottságot, hogy az internetes kereskedelem nagyobb biztonsága érdekében kezdeményezze egy „európai megbízhatósági jel” kialakítását, a hozzátartozó logóval és feltételrendszerrel.
„A megbízhatósági jelet (…) a kereskedők akkor használnák, ha nyilvánosan igazolják, hogy meghatározott határidőn belül rendelkezésre bocsátották a kötelező információkat, ajánlott szerződéseket alkalmaztak, késedelem nélkül kezelték a panaszokat, alternatív vitarendezési (ADR-) rendszereket alkalmaztak, illetve megfeleltek más európai normáknak” – írja a jelentés. „Az európai bizalomjelre irányuló célkitűzés többek között az, hogy létrejöjjön az elégedett fogyasztók olyan kritikus tömege, amely a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem működéséhez szükséges” – teszi még hozzá az előterjesztő a saját véleményét tartalmazó részben.
További bizalomnövelő intézkedések
A képviselők azt várják a bizottságtól, hogy teremtsen olyan jogi környezetet, melynek köszönhetően a digitális kereskedelemben a fogyasztók biztosak lehetnek abban, hogy adataikat kockázatmentesen kezelik a tranzakciók során. A digitális adatbiztonság növelésében kulcs szerep jut az oktatásnak, a konkrét lépések terén – a többi között – az ún. álcázott vásárlást említi a jelentés, mint amellyel az on-line szolgáltatásokat lehet ellenőrizni.
Az e-kereskedelmi piacot egy, a szereplők által is támogatott EU-szintű szerv felügyelhetné, a weboldalakra független fogyasztói véleményeket lehetne elhelyezni a vásárlók orientációjának megkönnyítése érdekében.
Európai charta a jogokról és kötelezettségekről
A jelentés „elhívja a Bizottságot olyan, a felhasználók jogairól szóló európai charta létrehozására, amely egyértelművé tenné az információs társadalom szereplőinek – ideértve a fogyasztókat is – jogait és kötelezettségeit” Ez a dokumentum előírhatná a weboldalak akadálymentesítését is – derül ki a jelentésből.
A képviselők rosszallják, hogy – főleg az újonnan csatlakozott, kisebb tagállamok esetében – előfordul, hogy bizonyos kereskedők megtagadják a szolgáltatások nyújtását egyes EU-tagországok polgárai számára. Azt kérik, a bizottság lépjen fel ezen diszkrimináció ellen.
A jelentés szerint a Bizottságnak el kellene érnie, hogy az e-kereskedelemben az eladók meghatározott információkat, szabályozott, fontossági sorrendben minden esetben bocsássanak a vevő rendelkezésére. A bizottságnak szabályoznia kellene azt is – vélik a képviselők -, hogy a vevő minden esetben megfelelő információkat kapjon az „ellátási láncról”: vagyis arról, tulajdonképpen ki állította elő a vásárolt árut, ki nyújtja az igénybe vett szolgáltatást s mely szereplők vannak jelen pusztán közvetítői minőségben az ügylet során.
Védelem a támadások ellen
A fogyasztói védelmet a képviselők szerint külön meg kell erősíteni ott, ahol a vásárló vállal minden kockázatot, vagyis akkor, ha előre fizet.
Szabályozásban és technikai intézkedésekben megnyilvánuló lépéseket vár a bizottságtól a jelentés a felhasználókat érő biztonsági, valamint a magánéletet érintő támadásokkal szemben.
Végül a jelentés felhívja a tagállamokat, hogy működjenek együtt az EU egész belső piacán a digitális környezetben megvalósuló, magas szintű fogyasztóvédelem célkitűzésének elérésére irányuló törekvésben.
Herczog: elektronikus fogyasztói chartát
A vitában a szocialista frakció nevében felszólaló Herczog Edit azt mondta, „a tét az európai társadalom és gazdaság fölkészítése az elektronikus korszakra. Ennek előfeltétele, hogy az európai társadalom minél szélesebb rétegei hozzáférjenek az információs technológiákhoz”. A képviselőnő szerint „hangsúlyoznunk kell az e-inclusion jelentőségét, avagy annak fontosságát, hogy a vidéki térségek lakói, a fogyatékkel élők, az idősebb korosztályok és a legszegényebb jövedelműek is becsatlakozhassanak Európa digitális vérkeringésébe”.
Herczog úgy vélte, „a digitális környezetben számos tényező táplálja a fogyasztói bizalmatlanságot. Az információáramlás könnyedsége és sebessége, a fogyasztói tájékoztatás gyakori hiányossága, a jogsértő magatartások gyors és széleskörű terjedése megannyi ok, amiért egy internetfelhasználó akár jóhiszeműen is átlépheti a törvénytisztelő fogyasztás határát”.
A politikus szerint biztosítani kell azokat az eszközöket, amelyek révén „internetfelhasználóink szabálykövető fogyasztók maradhatnak”. Herczog Edit azt mondta, hosszabb távon ragaszkodni kell egy olyan „elektronikus fogyasztói charta” elfogadásához, „amely világos és közérthető tájékoztatást nyújt majd minden egyes fogyasztónak arról, hogy az interneten milyen helyzetben mi a teendő”.
