Június utolsó munkahete sűrűnek ígérkezik az Európai Bíróságon, így többek között tárgyalás várható a magyar helyi iparűzési adó ügyében illetve egy belgiumi előzetes döntéshozatali kérdésben a testület az ügyvédek pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettségét vizsgálja majd.
T-Mobile Austria és társai (C-284/04) és a Hutchison 3G és társai (C-369/04)
2007. június 26-án, kedden ítélethirdetésről sajtóközlemény jelenik meg a T-Mobile Austria és társai (C-284/04) és a Hutchison 3G és társai (C-369/04) ügyekben. Ezekben az a fő kérdés, hogy a harmadik generációs mobilszolgáltató rendszerek működtetésére feljogosító licencek kiadása áfa-köteles gazdasági tevékenységnek minősül-e?
A tényállás szerint ugyanis 2000-ben mind a Radiocommunications Agency (Egyesült Királyság), mind az osztrák Telekom-Control-Kommission árverés útján több engedélyt adott ki 3 G mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására szolgáló egyes frekvenciablokkok használatára. Az alapeljárásokban a nemzeti bíróságok előtt úgy érvelnek a frekvenciahasználati jogosultságot árverés útján megszerző távközlési vállalkozások, hogy adóköteles esemény volt a jogosultságok megállapítása, következésképpen a frekvenciahasználati díjak hozzáadottérték-adót tartalmaztak. Ezt az állítólag megfizetett hozzáadottérték-adót kell az államkincstárnak előzetesen megfizetett adóként visszatérítenie. Az alapügyekben eljáró bíróságok előzetes döntéshozatal iránt fordultak az Európai Bírósághoz abban a kérdésben, hogy adóköteles-e a hatodik hozzáadottérték-adó irányelv rendelkezései alapján az engedély hatósági árverése. Kokott főtanácsnok 2006. szeptember 7-én megtett indítványában úgy vélte, hogy nem terheli hozzáadottérték-adó az UMTS mobil rádiótelefon-szolgáltatási engedélyek állami árverését.
Ordre des barreaux francophones et germanophones és társai (C-305/05)
Az előzetes döntéshozatali kérelem előzménye, hogy belga ügyvédi kamarák a 2001/97/EK irányelvet átültető belga törvény megsemmisítésére irányuló keresetet indítottak Belgiumban. Ennek kapcsán a Cour d’arbitrage (Belgium) azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy sérti-e a tisztességes tárgyaláshoz való jogot a pénzügyi rendszerek pénzmosás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 91/308/EGK irányelvet módosító, 2001/97/EK irányelv, amely az ügyvédi szakmát is beleértve azt a kötelezettséget írja elő a jogi szabadfoglalkozásúak számára, hogy tájékoztassák a pénzmosás leküzdéséért felelős hatóságokat minden olyan tényről, amely pénzmosásra utalhat.
Poiares Maduro főtanácsnok 2006. december 14-én megtett indítványában úgy vélte, hogy a kérdéses irányelv vitatott rendelkezései annyiban érvényesek, amennyiben az igazságügyi eljárásokkal kapcsolatban vagy a jogtanácsadás keretében szerzett információk tekintetében nem áll fenn tájékoztatási kötelezettség.
Skoma-Lux (C-161/06)
A tárgyalásra kitűzött alapügy felperese, a Skoma-Lux társaság, borbehozatallal és -értékesítéssel foglalkozik Csehországban. 2004. szeptember 30-án a cseh vámhatóság egy vörösbortermék tarifális besorolására vonatkozó pontos információk közlésének elmulasztása miatt megbírságolta a céget. A szankcionált cselekményeket a cég részben Csehország EU-csatlakozása előtt, részben az után követette el; ez utóbbi cselekményekért a bírságot egy olyan közösségi rendelet alapján szabták ki, amelyet hivatalosan (az EU Hivatalos Lapjában) még nem hirdettek ki cseh nyelven Csehország csatlakozásakor, azaz 2004. május 1-jén. A cég azt állítja, hogy a hivatalos kihirdetés elmaradásának következményeként a rendelet nem alkalmazható cseh személyekkel szemben. A cseh vámhatóság ezzel szemben azt állítja, hogy a felperesnek, mint hivatásos borimportőrnek, ismernie kellett volna a csatlakozás után hatályban lévő közösségi jogszabályokat, és hogy a kérdéses rendelet cseh nyelvű változata már amúgy is elérhető volt az Interneten. Az ügyet tárgyaló cseh bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses rendelet, hivatalos kihirdetésének elmaradása ellenére, alkalmazható-e cseh személyekkel szemben.
Bizottság kontra Németország (C-132/05)
2007. június 28-án főtanácsnoki indítvány megtételére kerül sor abban az ügyben, melynek kiindulópontja, hogy a Bizottság véleménye szerint a 2081/92/EGK rendeletbe ütközik olyan sajtok “Parmesan” elnevezéssel történő forgalomba hozatala a német államterületen, amelyek nem felelnek meg a “Parmigiano Reggiano” elnevezés meghatározásának, és ezt a német hatóságoknak hivatalból meg kell akadályozniuk. A Bizottság álláspontja szerint a “Parmesan” és a “Parmigiano Reggiano” kifejezések szinonimák, amelyek az oltalom alatt álló elnevezés kialakulásának története és az 1516-tól máig megjelent számos kézikönyv tanúsága szerint a szóban forgó olaszországi származási régióban előállított sajtot jelölnek. A “Parmigiano Reggiano” oltalom alatt álló eredetmegjelölés bejegyzése révén a “Parmigiano” és a “Reggiano” földrajzi kifejezések külön-külön és összetételben szerepelve is közösségi oltalmat élveznek.
A Bizottság véleménye szerint tehát nincsen elfogadható alapja annak a Németország által képviselt álláspontnak, miszerint az önmagában használt “Parmigiano” kifejezés a 2081/92/EGK rendelet 3. cikke szerinti szokásossá vált elnevezés, amely a fogyasztó szempontjából nem kötődik meghatározott földrajzi területhez. Mivel tehát a “Parmesan” elnevezés használata kizárólag a meghatározott olasz terület azon sajtgyártói számára van fenntartva, akik ezt a sajtot a kötelező meghatározásnak megfelelően állítják elő, Németország nem teljesítette a 2081/92/EGK rendeletből eredő kötelezettségeit azáltal, hogy megtagadta területén a “Parmesan” elnevezés jogellenes használatának megakadályozását.
KÖGÁZ és társai (C-283/06) és OTP Garancia Biztosító (C-312/06) egyesített ügyek
A magyar vonatkozású ügyben tartandó tárgyalás alapja, hogy Magyarországon az önkormányzatok jogosultak helyi iparűzési adó (HIPA) bevezetésére. Amennyiben az adót az önkormányzat bevezeti, úgy adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység, az adó alanya pedig a vállalkozó. Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint az anyagköltséggel csökkentve. Helyi iparűzési adó estében az adóalany által beszerzett termékek és szolgáltatások árában esetlegesen megjelenő áthárított adó levonására nincs lehetőség. Magyarországon a HIPA-val egyidejűleg létezik egy forgalmi típusú adó, az általános forgalmi adó (ÁFA) is.
A hatodik HÉA (hozzáadottérték-adó) irányelv értelmében az Európai Közösség tagállamai adórendszerükben csak egyfajta forgalmi típusú adót tarthatnak fenn.
A jelen ügyek felperesei magyar cégek, amelyek azt állítják, hogy a HIPA is forgalmi típusú adó, és mint ilyen, ellentétes a hatodik HÉA-irányelvvel, mivel Magyarországon már létezik egy forgalmi típusú adó, az ÁFA. A cégek az említett érvelés alapján magyarországi bírósági eljárásokban azt állítják, hogy 2004. májusától, Magyarország EU-csatlakozásától kezdődően nem áll fenn adófizetési kötelezettségük a HIPA tekintetében. Az eljáró magyar bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezik az Európai Bíróságtól, hogy Magyarország a Csatlakozási Okmányban kapott-e átmeneti mentességet a HIPA fenntartására, illetve, hogy a HIPA a hatodik HÉA-irányelv értelmében meg nem engedett forgalmi típusú adónak minősül-e.
