Egy éves szünet után felújították szerdán Brüsszelben az EU-szerb tárgyalásokat a stabilizációs és társulási megállapodásról, de a folyamat lezárásának előfeltétele, hogy Belgrád a Hágai Nemzetközi Törvényszék kezére játssza valamennyi még szabadlábon lévő háborús bűnökkel vádolt személyt.
Több mint egy éves szünet után szerdán folytatódtak a tárgyalások az Európai Unió és Szerbia között a stabilizációs és társulási egyezmény (SAA) megkötéséről, amely az első fontos lépcsőfok Belgrád számára az uniós tagság felé vezető úton. Olli Rehn bővítési biztos a tárgyalási fordulót követően hangsúlyozta, hogy a tárgyalások befejezésének és a megállapodás aláírásának előfeltétele a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködés, ami értelmezése szerint el kell, hogy vezessen a még szabad lábon lévő háborús bűnösökkel vádolt személyek, köztük Ratko Mladic egykori boszniai szerb főparancsnok letartóztatásához és Hágába szállításához. Bozidar Djelic, miniszterelnök-helyettes, a szerb tárgyalódelegáció vezetője egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy mihelyt hollétéről értesülnek, a szerb hatóságok letartóztatják Mladicot.
Djelic a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy Szerbiának nagy lemaradást kell behoznia, de mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a következő hónapokban befejezze a tárgyalásokat a stabilizációs és társulási megállapodásról, aminek Olli Rehn szerint az EU-val folytatott kereskedelem bővülése és nyugati befektetők Szerbiába csábítása lesz az egyik legfontosabb kézzelfogható eredménye. A szerb miniszterelnök-helyettes reményének adott hangot, hogy országa a tárgyalások lezárultával már jövőre tagjelölti státuszt kaphat az Európai Uniótól.
Az Unió bővítési biztosa az SAA-tárgyalásokat és a Koszovó státuszáról folyó vitát két egymástól független folyamatnak nevezte, világosan jelezve, hogy a tárgyalásokon való előrehaladás nem függ majd Belgrádnak a Koszovó jogállásának kérdésében tanúsított álláspontjától. Hozzátette ugyanakkor, hogy „azt várjuk el Szerbiától, hogy tartsa tiszteletben az ENSZ Biztonsági Tanácsa leendő határozatának talaján megszületett rendezést”. Azt is megemlítette, hogy a tagjelölti státusz megszerzéséhez Belgrádnak elkötelezettséget kell tanúsítania a jószomszédi viszony mellett. A bővítési biztos azonban nyersen elutasította Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő követelését, hogy az EU nyilvánítsa ki, hogy tiszteletben fogja tartani Szerbia területi egységét. „Szerbia akar az EU-hoz csatlakozni és nem fordítva, nem létezik fordított feltételesség” – reagált Olli Rehn.
Bozidar Djelic közvetve cáfolta azokat a híreket, hogy Belgrád a nagy állami vállalatok küszöbön álló privatizációja során a szerbekkel baráti viszonyt ápoló orosz cégeknek biztosít majd előnyöket. Mint mondta, az orosz cégeket is szívesen látják, de a privatizációs tenderek mindenki számára nyitottak lesznek. Rehn fontosnak nevezte a jó orosz kapcsolatokat, de félig-meddig viccesen óva intette Belgrádot, hogy veszéylesen közel kerüljön Moszkvához. „Amikor egy mégoly barátságos medvét is megölelünk, vigyáznunk kell, hogy meg ne fojtson bennünket” – mondta a bővítési biztos.
