Az EU bel- és igazságügyi miniszterei jóváhagyták a prümi szerződés az összes tagállamra való kiterjesztését, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok hozzáférjenek egymás ujjlenyomatokat és DNS mintákat tároló rendszereihez. A miniszterek a vízuminformációs rendszer létrehozását is támogatták.
A prümi szerződést, amelyre az EP a múlt héten bólintott rá (2007. június 8.) 2005 májusában, eredetileg hét tagállam – Belgium, Németország, Spanyolország, Luxemburg, Franciaország, Hollandia és Ausztria – írta alá. Célja, hogy lehetővé tegye személyes adatok – például DNS- és ujjlenyomat-információk – hatékony cseréjét a tagállami hatóságok számára a nemzetközi bűncselekmények, a terrorizmus és az illegális migráció elleni küzdelem elősegítése érdekében. A mostani döntéssel a szerződés egyes részeit beemelik az EU-joganyagba.
A megállapodás szerint a tagállamok egymás ún. referencia-adataihoz férnek majd hozzá, ahol automatikus keresést indíthatnak, s összevethetik az általuk keresett DNS adatokat a más nemzeti adatbázisokban találtakkal. A referencia adatok alapján a személyek általában nem lesznek azonosíthatóak, kivéve nagyobb eseményekkel kapcsolatos kereséseket, mint például az Európai Tanács ülése vagy nagyobb sportesemények.
A prümi szerződés lehetővé teszi azt is, hogy egy tagállam rendőrei saját fegyverükkel és egyenruhájukban egy másik tagállam terültére lépjenek és ott intézkedjenek.
A prümi szerződés a német elnökség kezdeményezésére került napirendre, ám Berlinnek nem sikerült az eredeti dokumentumot egy az egyben átvetetnie az EU-tagállamokkal. A szerződés legnagyobb ellenzője Nagy-Britannia és Írország voltak, amelyek hagyományosan érzékenyek a bel- és igazságügyi kérdések tagállami kontrolljának feladására. Ezért a szerződésből kimaradt például, hogy üldözés esetén a nemzeti rendőrségek engedély nélkül átléphetnek egy másik tagállam területére és nem szerepelnek a dokumentumban az ún. légi marsallok sem, akik az eredeti szöveg szerint külföldi repülőgépekre is felszállhatnak. (A légi marsallokról áprilisban szavazott az Európai Parlament.)
Vízuminformációs rendszer
Az EP és a Tanács korábbi megállapodása és a Parlament támogatása után a belügyminiszterek az európai vízuminformációs rendszer létrehozását is jóváhagyták. A harmadik országokból a schengeni övezetbe belépők vízumkérelmei adatbázisának célja, hogy azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, ne folyamodhassanak kérelemmel egy másik tagállamhoz.
A rendszer megnehezíti a visszaéléseket, és egyszerűbbé teszi a külső határoknál történő ellenőrzést is, mert azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, nem folyamodhatnak kérelemmel egy másik tagállamhoz.
A VIS-ben biometrikus adatokat (fénykép, ujjlenyomat), írásos információkaat (mint név, cím, foglalkozás), a vízumkérelem benyújtásának helyét és idejét, valamint valamennyi olyan döntést tárolnak majd, amelyet az érintett tagállam a vízumkérelemmel kapcsolatban meghozott.
A szabályozás a tagállamok egyes hatóságainak és az Europolnak is lehetőséget ad, hogy indokolt esetben, írásos kérelem alapján a VIS bizonyos adataihoz hozzáférjen, amennyiben ez segítséget nyújthat terrorista cselekmények megakadályozásában, illetve terrorista- vagy egyéb, súlyos bűntettek utáni nyomozásban. A VIS adatai egyes ilyen esetekben harmadik ország hatóságának vagy egyéb nemzetközi szervezetnek is kiadhatók, de ehhez az adatot rögzítő tagállam beleegyezése szükséges.
