A magyar alkotmány csak elvben biztosítja a fogyatékos emberek egyenlő jogait – legalábbis egy kutatás szerint. A Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány azt vizsgálta, miként érvényesítik a pszicho-szociális vagy értelmi sérüléssel élő személyekkel kapcsolatban az emberi jogi alapelveket.
Elfogadhatatlannak nevezte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által javasolt új polgári törvénykönyv cselekvőképességre és gondnokságra vonatkozó részét a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC). Fiala János, a szervezet egyik jogásza azt mondta, a javasolt szabályozás nincs összhangban más országok progresszív gyakorlatával, illetve a jelenlegi nemzetközi szabályozással sem. A cselekvőképtelen felnőttek jogi védelméről az elveket az emberi jogok európai egyezménye, illetve az ENSZ-ben két hónapja aláírt, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény tartalmazza.
“Alapvető ellentmondások vannak a javasolt módosítás és a nemzetközileg elfogadott alapelvek között” – mondta Fiala az MDAC tegnapi konferenciáján. Hangsúlyozta: Magyarországon hatvanhatezer felnőtt személy van megfosztva cselekvőképességétől. Nálunk a gondnokság alá helyezettek kétharmada kizáró, azaz az élet minden területére érvényes vagy “általános korlátozó” gondnokság alatt áll. Ezeket az embereket “jelentős mértékben, önkényesen és automatikusan” fosztják meg emberi jogaiktól, beleértve többek között a tulajdonhoz, a munkához, a családi élethez, a házasságkötéshez és a bírósághoz való hozzáférési jogát.
Az MDAC tegnap nyilvánosságra hozott, nyolc kelet-közép-európai államra kiterjedő kétéves kutatása szerint Magyarországon a gondnokság az egyetlen jogi válasz azon emberek szükségleteire, akik segítséget igényelnek a döntéshozatal során. A bíróságokon az esetek kilencvenöt százalékában azt a döntést hirdetik ki, amelyet az első szakvélemény javasol, tehát nincs lehetőség a fogyatékosok hatékony jogi képviseletére. “A gondnokság alá helyezés kérdése pedig nem is pszichiátriai kérdés, hiszen a mentális állapottól függetlenül egy ember képes lehet ellátni önmagát” – mondta Fiala.
Bár a polgári eljárási törvény biztosítja a jogi képviselethez való jogot, ennek ellenére a gondnoksági eljárásban az állam nem köteles ügyvédi képviseletről gondoskodni. Az eljárás során ingyenes ügygondnokot jelölnek ki, aki azonban nem feltétlenül jogász, és sok esetben a jogi felelőssége sem világos. A fogyatékos személy védője legtöbbször nem is vesz részt a tárgyaláson, vagy ha mégis, láthatóan felkészületlenül – papírok, akták nélkül – érkezik.
