Konzultációs eljárásban tárgyalja az EP a zöldség- és gyümölcsszektor reformjára irányuló európai bizottsági javaslatot. A parlament többek között erősítené a termelői szervezeteket és az európai minőséget igazoló címkével látná el a termékeket.
„A tapasztalatok fényében szükséges megváltoztatni a gyümölcs- és zöldségfélék közös piacszervezési rendszerét a következő célkitűzések elérése érdekében” – áll az EP plenáris ülése elé kerülő jelentésben. A szöveg a következő okokat sorolja: az ágazat versenyképességének és piacorientáltságának javítása a versenyképes, fenntartható termelés elérése érdekében; az új tagállamok helyzetének figyelembe vétele a különböző tagállamok és régiók között fennálló egyenlőtlenségek csökkentése és a termelők jövedelmének fenntartása érdekében; a termelők jövedelmében a piaci válságok hatására jelentkező ingadozások csökkentése; a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése az unióban; a környezet megőrzésére és védelmére tett ágazati erőfeszítések folytatása; a közegészség és a fogyasztói érdekek védelme; a harmadik országokból származó zöldség- és gyümölcsbehozatal ellenőrzése hatékonyságának javítása.
Európai gyümölcsre európai címkét
Az EP szakbizottsága szerint „a bizottságnak továbbra is tanulmányoznia kell egy európai minőséget igazoló címke bevezetésének lehetőségét, hogy ezáltal segíthesse a mezőgazdasági termelőket és a piaci szereplőket, hogy termékeik magas minősége bevételeik növeléséhez vezethessen”.
A María Isabel Salinas García (szocialista, spanyol) által készített jelentés indokolása szerint a gyümölcs- és zöldségtermékek a 25 tagállamú Európai Unió mezőgazdasági össztermelésének 16,6 százalékát képviselik. 2003 és 2005 között az EU-ban átlagosan évi 38,3 millió tonna gyümölcsöt termesztettek. Bulgária, és főleg Románia csatlakozása következtében az ágazat termelése 1,1 millió tonnával nőtt. A két legnagyobb termelő, Olaszország és Spanyolország együttesen az uniós össztermelés több mint felét adja. A 27 tagállamú Európai Unió az össztermelés 8,3 százalékával a harmadik legnagyobb gyümölcstermelő a világon, Kína (35 százalék) és India (10 százalék) mögött. Az EU jelentős zöldség- és gyümölcs-külkereskedelme ugyanakkor deficites, az ágazat pedig jelentős problémákkal küszködik.
A piaci egyensúly sorozatos megbomlása oda vezet, hogy mind több és több gazdaság veszít a jövedelmezőségéből. Ebben az összefüggésben megállapítható, hogy a hatályban levő közös piacszervezés rendelkezésére álló eszközökkel képtelenség megelőzni és/vagy szabályozni az ismétlődő jövedelem-válságokat, amelyek számos zöldség- és gyümölcstermelő gazdaságot sújtanak – fogalmaz a jelentés.
Termelői szervezetek
Az Európai Bizottság jogalkotási javaslattal állt elő a zöldség- és gyümölcsszektor reformjára vonatkozóan. Eszerint a támogatási rendszert rugalmasabbá tenné és megerősítené a termelői szervezetek javára, ez utóbbiakat téve meg az új közös piacszervezés „kemény magjává” mind a kínálat szabályozása, mind pedig a kereskedelem fejlesztése szintjén. Másrészt a feldolgozott termékekre vonatkozó valamennyi támogatást beépítené az egységes támogatási rendszerbe, és ezzel párhuzamosan megteremtené a lehetőséget arra, hogy a gyümölcs és zöldség termesztésére használt területek is választhatók legyenek, következésképpen érvényesíthessék a támogatáshoz való jogukat.
A javaslat továbbá megerősítené a közös piacszervezés környezetvédelmi dimenzióját, és támogatná a gyümölcs- és zöldségfogyasztás előmozdítását.
A jelentéstevő úgy véli, indokolt volt a közös piacszervezés költségvetésének tavalyi 20 millió eurós felemelése és a cseresznyefélék és a bogyós gyümölcsök termesztésére használt területek számára elérhető források bővítése. „A kizárólag az új tagállamok rendelkezésére álló, a cseresznyefélék és bogyós gyümölcsök termesztéséhez nyújtott támogatáson kívül a rendszer egyedi rendelkezéseket is tartalmaz a termelői szervezetek ezen országokban történő elismerésével kapcsolatosan”.
A jelentés szerint mivel a támogatás teljes felszámolásának esetén fennállhat a termesztés tömeges megszüntetésének kockázata, a tagállamok által meghatározott termékekre területalapú támogatást kell bevezetni, a csonthéjas gyümölcsök esetében már meglévő támogatáshoz hasonlóan.
Fenntartanák az export-visszatérítéseket
Az EP nemzetközi kereskedelmi szakbizottsága részéről a néppárti Glattfelder Béla készített véleményt. Õ „egyetért a bizottsági javaslatban megfogalmazott általános megközelítéssel, melynek célja többek között az, hogy hatékonyabbá és vonzóbbá tegye a termelői szervezeteket, így fokozva az ágazaton belüli versenyképességet”.
A vélemény készítője szerint „mivel az ágazatot jelentős külső kereskedelmi hiány, a harmadik országok által az EU-t és a világpiacot fenyegető növekvő verseny és a szabadkereskedelmi megállapodások hatályba lépésének köszönhetően a közösségi preferenciák fokozatos eltűnése jellemzi, nem lenne bölcs döntés, ha az EU a meglévő kötelezettségeken túl kívánna lépni”. A szakbizottság fenntartaná az export-visszatérítések lehetőségét a gyümölcs- és zöldségágazatban mindaddig, amíg a WTO keretei között az EU nem kötelezi el magát határozottan – azaz hivatalosan és feltételek nélkül – az ilyen jellegű visszatérítések eltörlésére”.
Glattfelder úgy vélte, „az export-visszatérítések egyoldalú és váratlan visszavonása rossz üzenetet közvetít WTO-s tárgyalópartnereink felé, akik magától értetődőnek tartják majd azt, hogy előbb-utóbb az EU az összes export-visszatérítést megszünteti, ami ellentmond a hongkongi miniszteri konferencián kialakított, de azóta még meg nem valósított párhuzamosság elvének”.
Csökken a zöldség- és gyümölcsfogyasztás
A jelentés indokolása egyébként felhívja a figyelmet arra, hogy hiába ismerik el „széles körben a kiegyensúlyozott étrend fontosságát és elsődleges szerepét a krónikus megbetegedések megelőzésében”, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás az utóbbi években csökken Európában. „Egyedül a Földközi-tenger medencéjében fekvő bizonyos országok, például Görögország és Olaszország tesz eleget az egészségügyi ajánlásoknak, átlagosan napi 500 gramm zöldség- és gyümölcsfogyasztásával” – így a jelentéstevő.
