A következő két hétben több eljárásban is döntést hoz az Európai Bíróság, illetve az Elsőfokú Bíróság. A testületek munkája iránt érdeklődő olvasóink többek között munkajogi, hírközlési jogi, vámjogi és földrajzi eredetvédelmi kérdésék körül zajló jogviták összefoglalóiból szemezgethetnek.
Rosengren és társai (C-170/04)
A június 4-től június 8-ig tartó munkahét keddjén válik a nyilvánosság számára is elérhetővé a Rosengren és társai (C-170/04) ügyben született ítélet, melynek fő problémája, hogy rendelhetnek-e magánszemélyek külföldről, az Interneten keresztül alkoholtartalmú italokat az ilyen italok behozatalára vonatkozó svéd állami monopólium ellenére? A tényállás szerint ugyanis Svédországban az alkoholtartalmú italok értékesítése állami monopólium hatálya alá tartozik, aminek következtében alkoholtartalmú italok kereskedelmi célú importjára kizárólag az állam által e célra kijelölt vállalat jogosult. Egy Dániából működtetett, de svéd nyelvű internetes oldalon spanyolországi bor Interneten történő megrendelését kínálják a fogyasztóknak. Klas Rosengren és társai egyenként hat-hat palack bort tartalmazó borosládákat rendeletek, melyeket aztán a svéd hatóságok Göteborgban lefoglaltak, majd elkoboztak. Az eljáró Högsta Domstolen azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e a közösségi joggal az a svéd szabályozás, amely szerint magánszemélyek csak személyesen vihetnek be alkoholtartalmú italokat Svédországba (minden más behozatal ugyanis az említett állami monopólium hatálya alá tartozik), és amely alapján az említett lefoglalásra és elkobzásra sor került.
Bizottság kontra Görögország (C-156/04)
2007. június 7-én, csütörtökön jelenik meg a Bizottság kontra Görögország (C-156/04) ügyben hozott ítélet. A Bizottsághoz több panasz érkezett, amelyek szerint egyes szállítóeszközök ideiglenes behozatalára vonatkozó görög szabályok komolyan akadályozzák az uniós polgárok Görögországban történő szabad mozgását. A Bizottság 1999-ben felszólította Görögországot a szabad mozgást korlátozó akadályok felszámolására, majd kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróság előtt Görögország ellen. A Bizottság azt kifogásolja, hogy Görögország a más közösségi tagállamokban regisztrált járművek Görögországban történő ideiglenes használata tekintetében a közösségen kívüli államok járműveinek ideiglenes behozatalára vonatkozó szabályokat alkalmazza, az egyes szállítóeszközök valamely tagállamba egy másik tagállamból történő ideiglenes behozatalának Közösségen belüli adómentességéről szóló 83/182/EGK irányelv helyett.
Bizottság kontra Egyesült Királyság (C-127/05)
A június 11-től június 15-ig tartó munkahét során csütörtökön, azaz 14-én jelenik meg a Bizottság kontra Egyesült Királyság (C-127/05) ügyben született ítélet. A Bizottság a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelv megsértése miatt indított keresetet az Egyesült Királyság ellen. A Bizottság szerint azáltal, hogy a munkáltatók azon kötelezettségét, hogy a munkavállalók biztonságát és egészségvédelmét minden, a munkával kapcsolatos szempontból biztosítsák, olyan mértékűre korlátozta, “amennyire az ésszerűen kivitelezhető”, az Egyesült Királyság nem teljesítette az irányelv 5. cikkének (1) és (4) bekezdéséből eredő kötelezettségeit. Mengozzi főtanácsnok 2007. január 18-án megtett indítványában a Bizottság kereseti kérelmének elutasítását javasolta az Európai Bíróságnak.
Telefónica O2 Czech Republic (C-64/06)
Szintén június 14-én kerül sor ítélethirdetésre a Telefónica O2 Czech Republic (C-64/06) ügyben. A cseh távközlési szabályozási hivatal (Èeský telekomunikaèní úøad) közigazgatási határozatának felülvizsgálata ügyében eljáró cseh bíróság, többek között, arra kíváncsi, hogy a cseh távközlési szabályozási hivatal jogosult volt-e a távközlési piacon jelentős piaci erővel rendelkező (domináns) távközlési társaságot, a Èeský Telecomot arra kötelezni, hogy a saját hálózatának egy másik piaci szereplő hálózatával való összekapcsolására vonatkozó szerződést kössön. Mivel az alapügy tényállásának keletkezésekor a vonatkozó közösségi irányelvek (a 2002/19/EK sz. “hozzáférési irányelv” és a 2002/21/EK sz. “keretirányelv”) Csehország általi átültetése még nem volt teljes, a cseh bíróság arra is választ vár, hogy az említett irányelvek közvetlenül alkalmazhatóak-e.
Schutzverband der Spirituosen-Industrie (C-457/05)
A Schutzverband der Spirituosen-Industrie (C-457/05) ügyben főtanácsnoki indítvány megtételére kerül majd sor június közepén. Ez az ügy a szeszesitalok kiszerelésével kapcsolatos. Egy 1975 óta alkalmazandó közösségi irányelv (a 75/106/EGK irányelv) határozza meg az előre csomagolt folyadékok térfogat szerinti kiszerelésére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésére vonatkozó szabályokat. Egyes szeszes italok esetén a nominális térfogatok 0,05, illetve 0,1 literben vannak meghatározva. Az Egyesült Királyság és Írország számára azonban, ezen országok eltérő mértékrendszere miatt, az irányelv megengedi a 0,071 literes kiszerelésben történő forgalomba hozatal engedélyezését.
A Diaego cég miniatűr palackokban, 0,071 literes kiszerelésben forgalmaz Baileys-t az Egyesült Királyságban és Írországban. A cég 2004 októberétől Németországban is forgalmazza a mini Baileys-t, amelyet előzőleg már Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban és Görögországban is minden gond nélkül forgalomba hozott. Németországban azonban a Schutzverband der Spirituosen-Industrie, a német szeszesital-ipar egyes szereplőinek érdekvédelmi szövetsége, keresetet indított a német bíróságok előtt azt állítva, hogy a mini Baileys forgalmazása a vonatkozó jogszabályok által meg nem engedett kiszerelésben történik, így annak németországi forgalmazását meg kell tiltani.
Az ügyben eljáró német bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az Egyesült Királyságban vagy Írországban jogszerűen előállított és/vagy forgalomba hozott termékek az összes többi EK-tagállamban is forgalomba hozhatóak-e.
Budvar sör földrajzi eredetvédelme
Az Elsőfokú Bíróság előtt ebben a két hétben egy igazán közérdeklődésre számot tartó eljárási cselekmény lesz, mégpedig 2007. június 12-én a Budĕjovický Budvar sör eredetmegjelöléséről szóló vita következő állomása, amely több egyesített ügyet takar.
1996 és 1998 között az Anheuser-Busch amerikai sörgyár a “BUDWEISER” és a “BUD” szómegjelölések, illetve az “AB” “GENUINE” “BUDWEISER” szavakat és a “KING OF BEERS” kifejezést tartalmazó ábrás megjelölés közösségi védjegyként való bejegyzését kérte a Belső Piaci Harmonizáció Hivataltól (OHIM) olyan áruk és szolgáltatások tekintetében, mint pl. papíráruk, tisztítóanyagok, ruházati cikkek, cukrásztermékek. Az amerikai cég a sör tekintetében csak az “AB” “GENUINE” “BUDWEISER” szavakat és a “KING OF BEERS” kifejezést tartalmazó ábrás megjelölés közösségi védjegyként történő bejegyzését kérte.
A Budĕjovický Budvar cseh sörgyár felszólalásokat intézett az említett közösségi védjegybejegyzési kérelmekkel szemben, mégpedig az e kérelmekben feltüntetett valamennyi termék és szolgáltatás tekintetében. Felszólalásainak alátámasztásaként a cseh cég olyan korábbi, Csehországban védett eredet-megjelölésekre hivatkozott, amelyek a Lisszaboni Megállapodás alapján Franciaországban, tehát egy uniós tagállamban is védettek. Csehország az ügy tényállásának keletkezésekor ugyanis még nem volt az Európai Unió tagja.
Az OHIM valamennyi megjelölés és termék tekintetében elutasította a felszólalásokat, kivéve az “AB” “GENUINE” “BUDWEISER” szavakat és a “KING OF BEERS” kifejezést tartalmazó ábrás megjelölés a sör tekintetében történő bejegyzése ellen emelt felszólalást. A Budĕjovický Budvar a jelen eljárásokban az OHIM-nak a felszólalásait elutasító határozatait támadja az Elsőfokú Bíróság előtt. A T-71/04. sz. ügyben az Anheuser-Busch indított keresetet az Elsőfokú Bíróság előtt az “AB” “GENUINE” “BUDWEISER” szavakat és a “KING OF BEERS” kifejezést tartalmazó ábrás megjelölés a sör tekintetében történő bejegyzésének elutasítása ellen.
