Várhatóan a jövő hét végén egyeztetnek újra az öt parlamenti párt képviselői és a szakértők a jövő nemzedéke ombudsman intézményéről. A civilek és a zöldtárca is érdemi jogosítványokkal ruházná fel a biztost.
A környezetvédelmi tárcánál formálódó törvénytervezet közepesen erős jogosítványokat adna a valószínűleg decemberben megválasztandó zöldombudsmannak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a hatóságokat, hanem a magánszemélyeket és a szervezeteket is felszólíthatná környezetszennyező vagy jogsértő tevékenységük felfüggesztésére. Eredménytelenség esetén bírósághoz fordulhatna, hatósági eljárást, szükség esetén a felügyeleti szerveknél felülvizsgálatot kezdeményezhetne. Mivel az államfő a jelölt kiválasztásánál kikéri a civilek véleményét, lapunk ez ügyben körkérdést intézett ismertebb környezetvédőkhöz.
“Merjen ütközni a hatóságokkal, ne rettenjen meg a nagy cégektől, jogász végzettsége mellett pedig legyenek gyakorlati, környezetvédelmi eljárási ismeretei” – Schiffer András, a Védegylet munkatársa így írta körül az ideális zöldombudsmant. Azért sem üresítené ki az ombudsman jogkörét, mert a környezetvédelem területén fontos a gyors közbeavatkozás lehetősége. Nem hatósági jogkört adna a biztosnak, de elég erős jogosítványokat ahhoz, hogy el tudja érni környezeti károkkal fenyegető hatósági határozatok felfüggesztését.
“Fő ereje a nyilvánosság legyen, s átlátható jogkörrel rendelkezzen” – mondta Hajósy Adrienne, az MTA környezetvédelmi szakértője. Olyan hatáskört adna a biztosnak, amelynek birtokában a nagyobb beruházásoknál is eredményesen tudja képviselni a környezetvédelmi érdekeket. Példaként a szántódi völgyhíd építését említette, ahol a bezárult hivatali kapuk “kinyitásában” játszhatott volna szerepet. A szakértő szerint a jogi végzettség mellett a zöldombudsmani tisztség ellátásához szükség lenne a mostanában háttérbe szoruló természettudományos képzettségre is. A lehetséges jelöltek közül ezért Kiss Róbertet emelte ki, aki részt vett a környezetvédelmi törvények megalkotásában, és környezetvédelmi politikusként jó kapcsolatokat ápolt a civil zöldszervezetekkel is.
A Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke, Schmuck Erzsébet is “erőteljesebb” ombudsmant szeretne. A jogi végzettség mellett fontosnak tartotta, hogy az illetőnek legyen rálátása a környezetvédelemre. Szívesen látná Fülöp Sándort, a Környezeti Jog és Menedzsment Egyesület vezetőjét e poszton, hasonlóan Kiszel Vilmoshoz, aki a volt környezetvédelmi ügyészt javasolná biztosnak. A Göncöl Alapítvány vezetője a Sólyom László nevével fémjelzett tervezet alapján határozná meg az új ombudsman jogkörét, amelyet még a Védegylet képviselőjeként készített. A biztosnak szerinte széles és általános hatáskört kell adni.
