A hét kereskedelmi egyesületet tömörítő IIPA, azaz a Nemzetközi Szellemi Tulajdon-Védelmi Szövetség a napokban hozta nyilvánosságra éves összefoglalóját, a „SPECIALIS 301” jelentést, melyben 43 olyan országot vizsgálnak és értékelnek, melyek kereskedelmi kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal.
Az IIPA változatlanul támogatja az USTR, az Amerikai Kereskedelmi Képviseletek Irodája, valamint egyéb, USA kormányzati szerveknek a jogalkotás és a végrehajtás terén kifejtett erőfeszítéseit. Magyarország még mindig a „Megfigyeltek Listáján”.
„Az innováció a dinamikus gazdaság egyik alappillére az Egyesült Államokban, de szerte a világon is. Elemi jelentőségű, hogy megvédjük az ötleteket, a kreatív szellemi termékeket a csalóktól és tolvajoktól.” – mondta az USTR-től Susan C. Schwab. „Ez a jelentés aláhúzza a Kormányzat lankadatlan erőfeszítéseinek fontosságát, valamint kereskedelmi partnereink felé jelzi, hogy a szellemi tulajdon hatékony védelmére Amerika változatlanul óriási hangsúlyt helyez.”
Miután a kalóz és hamisított termékek jelenléte globálisan továbbra is növekedést mutat, a „SPECIALIS 301” hatékony eszköz abban, hogy a problémák napfényre kerüljenek, illetve jó alapot nyújt az USA kereskedelmi partnereivel való konstruktív kapcsolattartásban annak érdekében, hogy a kihívásokkal a felek szembenézzenek.
„Változatlanul Kína és Oroszország az a két ország, ahol a szellemi tulajdon védelme aggasztó állapotban van.” – nyilatkozta az IIPA munkatársa, Eric H. Smith. „Bár mindkét országban tapasztalható némi javulás, a végrehajtás – különösen büntetőjogi értelemben – még mindig nem elég hatékony, további jogi reformok bevezetése, valamint a legális termékek arányának növelése lenne kívánatos a helyi piacokon.”
Oroszország nagy elkötelezettséget mutat a szellemi tulajdon védelmének tekintetében. Az elkövetkező hónapok kritikus periódus lesz majd az ország életében, miután hamarosan új jogi szabályozások kerülnek bevezetésre. A „SPECIALIS 301”-ben az USTR bejelentette, az éves jelentésen túl is vizsgálni fogja, hogy Oroszország milyen fejlődést mutat e téren. További három ország, Brazília, a Cseh Köztársaság valamint Pakisztán számíthat még hasonló, évközi elemzésre – igaz , különböző okokból: pl. a Cseh Köztársaság kikerülhet a vizsgált országok köréből.
Örvendetes tény, hogy a jelentés alapján számos országban javulás tapasztalható a szerzői jog védelméért folytatott küzdelemben. Brazília például a „Kiemelten Megfigyeltek Listájáról” lekerült a „Megfigyeltek Listájába”, míg öt országot – a Bahamákat, Bulgáriát, Horvátországot, az EU-t és Lettországot a jövőben immár nem vizsgálja a „SPECIALIS 301”.
A „Kiemelten Megfigyeltek Listáján” szereplő országokban a szellemi jog védelme egyáltalán nem kielégítő. Kína és Oroszország mellett további 10 ország, Argentína, Chile, Egyiptom, India, Izrael, Libanon, Thaiföld, Törökország, Ukrajna és Venezuela kapott ilyen besorolást. Ezek az országok az elkövetkező évben az USÁ-val kiemelkedően intenzív kétoldalú megbeszélésekre számíthatnak.
Harminc ország – köztük Magyarország – található a „Megfigyeltek Listáján” idén. Fehér-Oroszországban, Belize-ben, Bolíviában, Brazíliában, Kanadában, Kolumbiában, Costa Ricán, a Dominikai Köztársaságban, Ecuadorban, Guatemalában, Indonéziában, Olaszországban, Jamaicán, Koreában, Kuvaitban, Litvániában, Malajziában, Mexikóban, Pakisztánban, Peru, a Fülöp-szigeteken, Lengyelországban, Romániában, Szaúd-Arábiában, Tajvanon, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban, Üzbegisztánban és Vietnámban az IIPA számos jelentős problémával találkozott a vonatkozó jogszabályok végrehajtása terén.
Magyarország sajnos nem azon országok közé tartozik, amelyek lekerülnének a listáról: a szakértők megítélése szerint a nemzetközi kötelezettségekből indukált jogszabályalkotáson túl nem látszik sem állami, sem társadalmi akarat a szellemi tulajdon védelmére, a jogszabálysértések megtorlására, megelőzésére, az oktatásba való bevonására stb.
A 301-es riport csak egy osztályzat Magyarország képzelt bizonyítványában, de sokan – pl. a fenti iparba befektetők – ezt a jegyet vizsgálják.
A Zene- Film- és Szoftver-ipar Kalózellenes Koalíciója januárban készített és az illetékes kormányzati szervekhez eljuttatott tanulmánya részletezi az iparágakat érő károkat és egy sor intézkedésre is javaslatot tesz. Az anyagot a kormányzat képviselői „nagyra értékelték” és bizottságosdit is ígértek – azóta nem történt semmi.
A kalózkodás által okozott károk elsősorban az iparág elmaradó bevételeiben jelentkeznek, azonban közvetve az elsődleges szerzői jogi tevékenységtől (előállítás és forgalmazás) függő, azokra ráépülő iparágak is jelentős károkat kénytelenek elkönyvelni, továbbá maga az állam is számottevő adóbevételtől esik el azáltal, hogy a kalóztermékek forgalmazása a feketegazdaságban történik.
A teljes jelentés az alábbi címen olvasható:
http://ustr.gov/…80_11122.pdf
