A Luxemburgi Bíróság a következő munahét során foglalkozik a terroristagyanús személyek berlini ingatlanszerzésével, a Svédországban sörre kivetett adó mértékével és a speciális grafitok piacán végzett európai versenyhatósági vizsgálatokkal.
Möllendorf (C-117/06)
A Möllendorf (C-117/06) ügyben 2007. május 8-án, kedden főtanácsnoki indítvány megtételére kerül sor. Ez az üga gazdasági erőforrás terroristagyanús személyek részére történő rendelkezésre bocsátásának tilalmával foglalkozóan az ingatlan-adásvétel földhivatali bejegyzésének megtagadását tárgyalja. Egy berlini ingatlan adásvételekor ugyanis kiderült, hogy a vevők egyikének a neve szerepel az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő listán. A rendelet szerint tilos az e listán felsorolt természetes, vagy jogi személyek, csoportok, illetve szervezetek részére vagy javára közvetlen vagy közvetett módon, pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások beszerzése céljából bármely gazdasági erőforrást rendelkezésre bocsátani. A német földhivatal értelmezése szerint a rendelet alapján tilos az említett ingatlanügylet alapján létrejövő tulajdoni változásoknak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése is. A felperesek mindezt vitatják, álláspontjuk szerint az ilyen visszterhes ügyletekre, ahol nem történik gazdagodás, a rendelet tilalma nem vonatkozik. Az ügyben eljáró német bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az említett rendelet lehetővé teszi-e ingatlan tulajdonjogának adásvételi szerződés teljesítéseként történő átruházását a rendelet I. mellékletében szereplő személyre.
Bizottság kontra Svédország (C-167/05)
E napon tárgyalás is lesz a Bizottság kontra Svédország (C-167/05) ügyben. A Bizottság álláspontja szerint Svédországban a sörre olyan jövedéki adót vetnek ki, amely átlagosan és százalékosan is jelentősen alacsonyabb, mint a borra kivetett megfelelő adó. A Bizottság nem tud olyan indokról, amely ezt a különbséget igazolná, és megállapítja, hogy az adóztatási különbség kihat a kérdéses termékek árára. Az árkülönbséget tovább növeli, hogy a termékekre 25%-os hozzáadottérték-adót vetnek ki. A Bizottság szerint az adó hatása az érintett termékek árára az azok közötti versenyt torzítja, és a kérdéses adó erősíti a belső fogyasztói szokásokat, csökkenti a lehetséges borfogyasztást és ennélfogva a sör közvetett védelmét szolgálja a bor rovására. Mindezen okok miatt Bizottság annak megállapítását kéri az Európai Bíróságtól, hogy Svédország, mivel úgy vet ki belső adókat, hogy azok közvetetten védik a főként Svédországban gyártott sört a főként más tagállamokból behozott borral szemben, nem teljesítette az EK-Szerződés 90. cikkének második bekezdéséből eredő kötelezettségeit. E rendelkezés szerint ugyanis a tagállamok nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
SGL Carbon kontra Bizottság (C-328/05)
2007. május 10-én, csütörtökön ítélethirdetésre kerül sor az SGL Carbon kontra Bizottság (C-328/05) ügyben. Ennek kiindulópontja, hogy 1997 júniusától a Bizottság versenyhatósági vizsgálatokat folytatott a speciális grafitok piacán. A vizsgálatok eredményeképpen a Bizottság megállapította, hogy az érintett piacon 1993 júliusa és 1998 februárja között nyolc vállalkozás versenykorlátozó megállapodásokat kötött, illetve hasonló jellegű összehangolt piaci magatartást folytatott. A kartellt megállapító határozatában a Bizottság összesen 60,6 millió euró összegű versenybírságot szabott ki az érintett cégekre, amelyek közül négy (a japán Tokai Carbon, a holland Intech EDM BV, a svájci Intech EDM AG és a német SGL Carbon) kereset nyújtott be az Elsőfokú Bírósághoz a Bizottság határozata ellen, annak megsemmisítését, illetve a kiszabott versenybírság összegének csökkentését kérve. 2005. június 15-én meghozott ítéletében az Elsőfokú Bíróság nagyrészt helybenhagyta a Bizottság határozatát, ugyanakkor 27,75 millió euróról 18,45 millió euróra csökkentette az SGL Carbonra, illetve 980 000 euróról 420 000 euróra csökkentette az Intech EDM AG-re kiszabott bírság összegét. Az SGL Carbon fellebbezést nyújtott be az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen, a Bizottság határozata rá vonatkozó részének a megsemmisítését, illetve a kiszabott versenybírság további csökkentését kérve az Európai Bíróságtól. Mazák főtanácsnok 2007. január 18-án megtett indítványában a fellebbezés elutasítását javasolta az Európai Bíróságnak.
