Megszokott összeállításunkban ezúttal három olyan ügyet mutatunk be, melyek tekintetében az elkövetkező másfél hét során a luxemburgi bíróságok előtt eljárási cselekmény zajlik.
Bizottság kontra Lengyelország (C-193/07)
Az április 23-tól április 27-ig tartó munkahét alatt az Elsőfokú Bíróság 2007. április 27-én, tart meghallgatást ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a Bizottság kontra Lengyelország (C-193/07) ügyben. Lengyelország autópálya-építési beruházásba kezdett a Rospuda-völgyben, az ország legnagyobb természetvédelmi területén. A vidék Európa védett vadvilágának egyik legnagyobb bástyája mely több veszélyeztetett faj élőhelye. A Bizottság álláspontja szerint a kérdéses terület közösségi jelentőségű természeti területnek minősül, amelynek biológiai egyensúlyát súlyosan veszélyeztetné az autópálya-építés. Lengyelország az építkezés keretében ugyanis kiirtaná a természetes őserdő egy részét, és bár a kiirtott erdő helyett máshol erdőtelepítéseket végezne, a Bizottság álláspontja szerint mindez nem ellensúlyozná a természetes környezetben bekövetkező károkat. Mindezen okokból a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen a természetvédelemre vonatkozó közösségi szabályok megsértése miatt, és egyúttal ideiglenes intézkedésként kérte az említett erdőtelepítéseknek, mint a más helyütt végzett erdőirtást kompenzáló intézkedéseknek, az Európai Bíróság általi felfüggesztését, mégpedig a Bíróság érdemi ítéletének meghozataláig. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem célja, hogy a bírósági eljárás alatt ne keletkezhessen később már helyrehozhatatlan kár a természeti környezetben. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről, az érintett felek mai meghallgatását követően, az Európai Bíróság elnöke végzéssel dönt.
Advocaten voor de Wereld (C-303/05)
Az április 30-tól május 4-ig tartó munkahét során a Bíróság 2007. május 3-án kelenteti meg sajtóközleményét az Advocaten voor de Wereld (C-303/05) ügyben történő ítéletéről, melynek kérdése, hogy az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat összeegyeztethető-e az Európai Unióról szóló szerződéssel?
Az európai elfogatóparancsot az Európai Unió Tanácsa egy 2002-es kerethatározattal fogadta el. Az európai elfogatóparancs valamely tagállam bíróságának egy másik tagállam hatóságához intézett határozata, amely azt a célt szolgálja, hogy valamely személyt büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés-büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása érdekében elfogjanak, és a részére átadjanak. Az európai elfogatóparancs kibocsátásához elegendő, ha a magatartás a kibocsátó tagállamban büntetendő, még akkor is, ha az átadás ahhoz a feltételhez köthető, hogy a magatartás a megkeresett országban is bűncselekménynek minősüljön. Ez a lehetőség nem áll fenn a súlyosabb bűncselekményt megvalósító magatartások esetében. Advocaten voor de Wereld (egy belga jogászegyesület) a belga Arbitragehof előtt megtámadta a kerethatározatot a belső jogba átültető belga törvényt. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban az említett bíróság azt kéri az Európai Bíróságától, hogy döntsön az alkalmazott jogi eszköz megfelelőségéről, illetve arról, hogy bizonyos körülmények esetén annak kizárása, hogy az európai elfogatóparancs teljesítését ahhoz a feltételhez köthessék, hogy az alapjául szolgáló cselekmények a végrehajtás államában is bűncselekménynek minősüljenek, nem sérti-e a törvény előtti egyenlőség és a büntetőjogi törvényesség alapelvét.
Deutsche Telekom kontra Bizottság (T-271/03)
Az Elsőfokú Bíróság 2007. május 3-án, csütörtökön tart tárgyalást a Deutsche Telekom kontra Bizottság (T-271/03) ügyben, az erőfölénnyel való visszaélés a német távközlési piacon tárgyában. 2003 májusában a Bizottság 12,6 millió euró versenybírságot szabott ki a Deutsche Telekomra, a németországi telekommunikációs piac legbefolyásosabb szereplőjére azzal az indokkal, hogy a cég visszaélt erőfölényes helyzetével. A Bizottság megállapította, hogy a Deutsche Telekom túlzottan magas díjat kért a piacra újonnan belépő versenytársaitól az ún. közbenső (hálózati) szolgáltatásokért, a saját előfizetőinek kiskereskedelmi árként kiszámlázott díjhoz képest. A Bizottság álláspontja szerint ezen árpolitika eltántorítja a potenciális versenytárs cégeket a piacra való belépéstől. A Bizottság versenyhatósági vizsgálatát egyébként azután kezdte meg, hogy számos panaszt kapott a német piacra újonnan belépett telekommunikációs cégektől. A Deutsche Telekom keresetet indított az Elsőfokú Bíróság előtt a Bizottság versenyhatározatával szemben, azt állítva, hogy az általa alkalmazott árak nem voltak versenyellenesek és, hogy a Bizottság visszaélt hatáskörével.
