Magyarország 2009. április 30-ig élni kíván a kabotázs tilalmával, amely a külföldi fuvarozókat zárja ki a belföldi szállításból. A fuvarozói érdekképviseletek kezdeményezik, hogy a tizenöt régebbi uniós tagországgal kétoldalú megállapodások szabályozzák a belföldi forgalmat.
A közúti kabotázs tilalma szerint a nem honos fuvarozók nem végezhetnek belföldi szállítási tevékenységet egy másik ország két települése között. Ezt a szabályozást a belföldi fuvarozók védelme érdekében hozta meg az EU, eltérő ugyanis a különböző országok fuvarozóinak versenyhelyzete. A magyaroknak például leginkább a kelet-európai fuvarozók jelentenek problémát.
Magyarország az EU-s csatlakozási tárgyalásokon három plusz két év átmeneti mentességet kapott a közúti árufuvarozási kabotázsra vonatkozó uniós szabályok alkalmazása alól.
A közlekedési tárca azzal indokolta a kabotázstilalom csatlakozás utáni fenntartását, hogy 2004-ben 27 500, javarészt kisvállalkozó magyar közúti fuvarozó félt, hogy a Magyarországgal együtt csatlakozó országok szolgáltatói elviszik előlük a munkákat. A csatlakozási tárgyalásokon a magyar kormány jelezte: elfogadja, hogy az átmenet a magyar fuvarozókra is vonatkozzon, vagyis hogy ők se végezhessenek ezen idő alatt belföldi fuvarozási tevékenységet az egyes tagállamokban.
A Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestületének kezdeményezésére a fuvarozói érdekképviseletek novemberben kezdeményezték, hogy kétoldalú megállapodásokat kössünk az olyan nagy területű államokkal, mint Németország és Franciaország. Ez leginkább arról szólna, hogy meghatározott számú fuvarengedélyt adnának ki egymásnak az országok.
