Javulhat a médiaegyensúly, és sokszínű tartalomkínálat alakulhat ki a digitális tévézésre való átállással – állítja Farkas Attila Erik médiaszakértő. A folyamat 2008-as megindítása és 2012-es lezárása miatt legalább három új médiaszabályozási jogszabályt kell elfogadni a mostani médiatörvény helyett.
Folynak a politikai egyeztetések az új médiaszabályozásról. Ezeket a Miniszterelnöki Hivatal koordinálja az öt parlamenti párt részvételével. Farkas Attila Erik médiaszakértő lapunknak elmondta: a 2012-ben kezdődő digitális televíziózás versenyzőbb média- és véleménypiacot eredményez. Az új rendszerben a nézők a mostaninál jóval több tévécsatorna közül választhatnak földfelszíni vétel esetén is. Magyarország 7+1 úgynevezett “multiplexszel”, szórási hálózattal rendelkezik majd. Egy-egy hálózaton nyolc-tíz csatorna jelenhet meg, így átrendeződik a médiapiac és az ezzel összefüggő reklámpiac is. A digitalizációval a televíziózás interaktívvá válhat, televíziónkon keresztül hivatali ügyeket intézhetünk, lottózhatunk és üzenetet is válthatunk. A médiaszakértő szerint a digitális átállás hosszú távú hozadéka lehet, hogy nem a szolgáltatók alakítják majd a nézői igényeket, hanem fordítva. A tematikus csatornák megerősödhetnek, a nézők kiválaszthatják, mit és mikor néznek.
“Mindez a kormánypártok szerint csak technikai kérdés, de mindenki tisztában van azzal, hogy politikai ügy is” – érvelt Farkas Attila Erik. Szerinte a mostani technikai és véleménymonopóliumokat meg kell szüntetni, hiszen a média befolyásolja a választói akaratot. “A médiatörvény helyett új, modern szabályozásra van szükség” – magyarázta. A mostani törvény nagy vesztesei a közmédiumok. Ezekről különálló, kétharmados törvényt kellene alkotni. A szakember szerint nem kizárt, hogy új, kétharmados parlamenti döntéssel felállítandó tartalomszabályozó testületre van szükség. Az új hatóságot a szakértő szerint a brit médiahatóság példájára lehetne létrehozni. Mint mondta, a felsoroltakon kívül a digitális átállás feltételeiről szóló törvényt is el kell fogadni. A parlamenti pártok között tehát megegyezésre lesz szükség. Farkas Attila Erik felhívta a figyelmet: a kormány már az év végéig határozatot akar az első digitális szórási hálózatokról. A döntést az új sugárzási rendszerre való átállás stratégiájában nem az ORTT-re, hanem a Nemzeti Hírközlési Hatóságra akarja bízni. Ez szerinte csak az SZDSZ-nek felel meg, de nem az alkotmányos követelményeknek. Farkas Attila Erik hangsúlyozta: a hírközlési hatóság – mint kormányszerv – helyett egy a parlamenti frakciók delegáltjaiból álló különbizottságot kellene ezzel a feladattal megbízni, kétharmados garanciákkal.
