A fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek az elmúlt években többször jelezték a Malév Zrt.-vel szemben felmerült árképzéssel, reklámozással kapcsolatos kifogásaikat, több közérdekű keresetet indítottak ezek kapcsán. A Fővárosi Bíróság 2005-ben jogerős ítéletében meg is állapította, hogy a Malév Zrt. által 2004.február 1-től alkalmazott „jegykiállítási díj” fizetésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen feltétel, amely valamennyi szerződő félre kiterjedő hatállyal érvénytelen.
Ezt követően a Malév Zrt. 2006.február 08-tól megszüntette a „jegykiállítási díjat”, azonban más elnevezéssel jegykezelési költséget számol fel, mely a FEOSZ álláspontja szerint továbbra is jogszabálysértő, hiszen a Malév Zrt-nek kötelezettsége a menetjegyet kiállítani, amennyiben a fogyasztó annak ellenértékét, a viteldíjat megfizeti. Ennek kapcsán szintén peres eljárás van folyamatban.
Ezzel összefüggésben a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) is bejelentéssel élt a FEOSZ a Malév Zrt. fent említett gyakorlata ellen. A GVH a bejelentés alapján versenyfelügyeletei eljárást indított, melynek során a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 2007. március 27-i tárgyalásán megállapította, hogy a Malév Zrt. a 2004 és 2006 közötti időszakban marketingkommunikációs tevékenysége során többször megtévesztette a fogyasztókat. A légitársaság nem megfelelő módon tájékoztatott az általa kínált utazási szolgáltatások ellenértékeként fizetendő összegről, az alapdíjhoz kapcsolódó díjtételekről. A jogsértés miatt a Malév Zrt. 30 millió forint bírság megfizetésére köteles.
A GVH megállapításai között szerepel, hogy a hirdetéseknek megfelelő tájékoztatást kell adnia az ügyfeleknek, különben előfordulhat, hogy az ügyfelek csak a fizetéskor szembesülhetnek azzal, hogy a reklámban hirdetettnél többe kerül az utazás. A repülőre való felszállás előtt repülőtéri illetéket, jegykiállítási díjat vagy egyéb jogcímen felszámolt összeget is fizetni kell, így a végösszeg a hirdetésben szereplő ár többszörösére is rúghat. Sokszor előfordul az is, hogy a hirdetésben feltüntetett árak csak egyetlen útra szólnak, ami eltér a korábbi gyakorlattól, így a fogyasztók nem feltétlenül tudják beazonosítani, hogy az ár mennyire kedvező rájuk nézve.
Jogsértőek voltak azok a reklámok:
- melyek csak az akciós alapdíjat ismertették, hiszen ezen összegért nem utazhatott az ügyfél;
- melyekből nem derült ki, hogy az akciós utakon milyen feltételekkel lehet kedvezményes áron utazni;
- amelyekben nem a fogyasztók számára legkedvezőbb, vagyis az oda-vissza útra vonatkozó árat jelölték meg.
A bírság összegének meghatározásakor a GVH a Malév Zrt. reklámköltségeit vette alapul. Tekintetbe vette, hogy a jogsértő reklámok hány alkalommal jelentek meg, mennyi ideig voltak láthatóak és mekkora fogyasztói körhöz juthattak el.
