Csengő hanggal szépen lehet keresni, igaz, a szóban forgó hangoknak vajmi kevés közük van az operához. Mobiltelefonokat dobnak fel velük, Magyarországon pedig több mint negyven cég szakosodott a forgalmazásukra. A jogdíjforgalom azonban még mindig elmarad a ténylegestől, mivel egyes kulcsszereplők nem minősítik magukat tartalomszolgáltatóknak.
“Az előzetes adatok szerint tavaly 11,7 milliárd forint körül alakult az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület bel- és külföldi jogdíjforgalma, ami a 2005-ös kisebb mértékű csökkenés után (11,38 milliárd forint) a 2004-es szinthez közelít” – közölte lapunkkal Sajó Zsuzsanna, az Artisjus hangfelvétel-engedélyezési osztályvezetője.
A százötven fős szervezet a működési költségek fedezetének mintegy tizenöt százalékos levonása után a fennmaradó összeget kifizeti az általa képviselt, valamint a többi magyarországi, közös jogkezelő szervezet (a hanglemezkiadók, az előadóművészek, a vizuális művészek, a filmalkotók és -gyártók) jogosultjainak. Az Artisjus több százezer külföldi és hatezer magyar szerző, író, jogutód és zeneműkiadó nevében jár el.
A hanghordozók forgalmának jelentős visszaesésével az ezek után fizetett jogdíjak is folyamatosan csökkennek, tavaly húszszázalékos volt a “leépülés”. Az elmúlt két évben 231 millió forinttal, 414 millióra csökkent a hanghordozók jogdíjbevétele. Az internetes zeneletöltéseké lassan, de növekedésnek indult 2006-ban, viszont ez még így is alig több mint tízmillió forintot tesz ki.
Magyarországon töretlenül népszerűek a mobiltelefonos csengőhangok, egyre több szereplő jelenik meg ezen a piacon: jelenleg harmincnégy magyar és kilenc külföldi tartalomszolgáltató kért és kapott felhasználási engedélyt. A jogdíjbevétel a három évvel ezelőtti 26 millióról 2006-ra 48 millióra nőtt, a felhasznált csengőhangok száma pedig 4400-ról több mint a duplájára emelkedett.
A szervezet szerint a jogdíjforgalom még mindig elmarad a ténylegestől, mivel egyes kulcsszereplők az elektronikus kereskedelemről szóló törvény lehetőségeit kihasználva, nem minősítik magukat tartalomszolgáltatóknak (pedig a bevételből jelentős arányban részesülnek), és a jogdíjfizetési kötelezettséget a bevételi lánc alján elhelyezkedőkre hárítják, akiktől nehezebb beszedni a díjakat.
A csengőhangletöltések után fizetendő jogdíjakat 2007 januárjában megemelte az Artisjus. Az elért nettó árbevétel eddigi nyolc százaléka helyett most már tízet vagy az egyéb, reklám- és szponzorációs bevétel hat százalékát, de legalább a jogdíjminimumot, azaz (húsz helyett) huszonkettő forintot kell a szolgáltatónak befizetni letöltésenként. Ingyenes letöltés esetén szintén jogdíjminimumot kell fizetni. Ezenkívül havi átalánydíjat is kell a szolgáltatónak fizetni – mint minden online elérhető zenemű vagy műrészlet esetében – a csengőhangok után is: ez a (meghallgatható, de le nem tölthető) művek számától és hosszúságától függően sávosan változik. Például egypercnyi időtartam alatt tíz műig kétezer forintot, 501 és ezer mű között ötvenezer forintot kell havonta fizetni. Az átalánydíjak januártól nem változtak 2006-hoz képest.
Emelkedett viszont az online zeneletöltés jogdíja: a nettó árbevételnek nyolc helyett tíz százalékát kell befizetni a közös jogkezelő szervezetnek. A jogdíjminimum viszont – megkezdett hétpercenként – átlagosan nem emelkedett, maradt egységesen 28 forint. Átalánydíjat kell fizetni a hívódallam (ring back tone) szolgáltatásért is, amikor az előfizető a szolgáltató adatbázisából kiválasztott, a hívó számához rendelt, a hívó számára hallható csengetési hangot helyettesítő zenét tölt le.
A magáncélú másolásokra való tekintettel az üres kép- és hanghordozók után már 1983 óta kell jogdíjat fizetni Magyarországon. A díjak januártól nem emelkedtek, egyes szélesebb tárolókapacitások tekintetében a kategóriák széthúzása miatt néhány esetben még csökkentek is.
