Április 22-ig választják meg a bíróságok népi ülnökeit a helyi és kisebbségi önkormányzatok. Csaknem ötezer, az első fokú bírósági ítélkezésben részt vevő ülnököt kell megnevezni.
Csaknem ötezer ülnök négyéves megbízatása jár le május 22-én. A köztársasági elnök április végére írta ki a választások időpontját, a helyi önkormányzatoknak addig kell dönteniük. Az ülnökök az illetékes bíróságon tesznek esküt. Az idén először a kisebbségi önkormányzatok is választanak ülnököket.
Sándor Zsuzsa, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szóvivője lapunknak elmondta, etnikai hovatartozástól függetlenül osztják be az ülnököket egy-egy bírói tanácshoz. Nem lehet, nem is szabad a vádlott etnikai hovatartozásától függően összeállítani a bíróságot. Előfordulhat, hogy a roma vagy örmény vádlott ügyében ítélkező bíróság valamelyik ülnöke szintén roma vagy örmény, de a jogegyenlőséget sértené, ha a vádlott egyébként nyilván sem tartott származásához alakítanák a háromtagú tanács személyzetét. Két kivétel van: hivatásos katona ügyében rendfokozatban hozzá illő katonatisztet kell az ítélkező tanácsba delegálni, illetve fiatalkorúak esetén kötelező érvényű, hogy az egyik ülnök pedagógus legyen.
Bárki jelentkezhet ülnöknek az önkormányzatnál, aki harminc évnél idősebb, büntetlen előéletű, nem múlt még el hetvenéves, és választójogosult. Több követelmény nincs, s nem is lehetne, hiszen nem összehangoltan válogatják ki az ülnököket, hanem a jelentkezők közül a társadalmi és érdekvédelmi szervezetek ajánlása alapján választanak, illetve a honvédség és a pedagógustársadalom delegálja képviselőit. A pártok nem jelölhetnek.
Kötelező az ülnök részvétele az első fokú büntetőeljárásban a nyolc évnél súlyosabban büntethető ügyek tárgyalásán. Az ítélethozatalban a bírót megillető jogokat gyakorolja: egy háromtagú tanácsban a két népi ülnök együtt akár még le is szavazhatja a hivatásos, képzett bírót. A másodfokú eljárásban már nem vesznek részt az ülnökök, a fellebbezéseket háromtagú bírói tanács vizsgálja meg.
A korábbi tapasztalatok szerint dolgozó, munkaviszonyban álló emberek nem szívesen állnak kötélnek, elsősorban nők, munka nélkül lévő, iskolázott emberek szeretnének ülnökök lenni a szerény javadalmazás reményében, s főként jól képzett nyugdíjasok jelentkeznek erre a posztra, így hasznosítván ráérős napjaikat.
Az ülnököt általában havi jövedelme szerint díjazzák. Ha munkanélküli, tiszteletdíjat kap. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat (339 ezer forint) egy munkanapra eső összegének 25 százaléka, azaz bruttó 4036 forint.
