2007. március 28-án a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban az információszabadság és az információs önrendelkezési jog javára döntött. A TASZ 2004-ben indított pert a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen, mivel az a rendőrség által működtetett térfigyelő kamerákra vonatkozó adatokat nem adta ki.
2007. március 28-án a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban az információszabadság és az információs önrendelkezési jog javára döntött. A TASZ 2004-ben indított pert a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen, mivel az a rendőrség által működtetett térfigyelő kamerákra vonatkozó adatokat nem adta ki. A jogvédő szervezet a kamerák elhelyezkedésével, működtetésével, hatékonysági és gazdasági vonatkozásaival kapcsolatban tett fel kérdéseket a rendőrségnek, amely többek között megtagadta a kamerákat ábrázoló térképek, valamint a kerületi kapitányságok és a kerületi önkormányzatok által a kamerarendszerek üzemeltetésére kötött szerződések kiadását.
2006 novemberében a pert a TASZ már jogerősen megnyerte, de a BRFK rendkívüli perorvoslatért fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. A legmagasabb hazai bírói fórum felülvizsgálati döntésében ezúttal kimondta, hogy a rendőrség köteles a lakosságot arról tájékoztatni, hogy pontosan hol működnek térfigyelő kamerák, és a tájékoztatás alól nem bújhat ki bűnmegelőzési érdekekre hivatkozva. A bíróság ítéletében azt is kimondta, hogy a rendőrség térfigyelő kamerákkal kapcsolatos szerződéseit nyilvánosságra kell hozni.
Az LB néhány pontban megváltoztatta a korábbi jogerős ítéletet. Ennek megfelelően nem kell a rendőrségnek a már kiadott statisztikákon és hatástanulmányokon kívül újabbakat kiadnia, mivel a per során kiderült, hogy azon a néhány statisztikán kívül 2004-ig semmilyen felmérést nem végeztek arról, hogy hogyan és mennyire hatékonyan működnek a kamerarendszerek. Továbbá a rendőrségnek a fejlesztési elképzeléseit sem kell nyilvánosságra hoznia.
„A per fontos tanulsága, hogy a jelek szerint úgy figyeli több száz kamera éjjel- nappal az életünket, hogy a kamerás térfigyelés bűnmegelőzési hatékonyságáról semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezik a rendőrség. A Legfelsőbb Bíróság döntésével egy darabot visszaadott a háborítatlan magánszférához való jogunkból, mostantól legalább tudhatjuk, hogy mikor és hol működnek a kamerák, és ezáltal kevésbé leszünk kiszolgáltatva a minket figyelőknek. A nyilvánosságra hozott közérdekű adatok alapján pedig könnyebben megítélhetjük, hogy milyen árat kell fizetnünk a közbiztonság ígéretéért.” – kommentálta a döntést Földes Ádám, a TASZ munkatársa.
